KÜKÜLLŐ – Erdélyi folyó. [A hivatalos nyelvészet szerint: török] A KÜKÜLLŐ a KÜ – ÜK ősgyökön alapul. Eszerint KŰKön, azaz KÖveken folyó patak. A hosszú LL hangcsoportja – ÜLLŐ –, a könnyen ILLAnó, szÁLLÓ értelmet is magába foglalja. Székely nyelvjárásban KÜKÖLLŐ alak is él. A folyó neve KŐKön (kövekön) ILLÓ vagyis gyorsan folyó vizű patak. Ez egyik névadó jellemzője*. De lehet KŐK (kövek) ÖLLŐje is. A magyar nyelvben az OLLÓ fiat is jelent, például a kecskeOLLÓ. A CzF Szótár leírása: „E szónak az ollóféle eszközzel semmi fogalmi rokonsága nincsen, és csakugyan más eredetü, s nem egyéb, mint az ellik igéből származott részesülő ellő, […] igen rokonok az ömlő omló, öntő ontó. E szerént olló am. ellő […]” Vagyis a KÜK ELLÖttje, kövek szülöttje, Kövek közt született patak. A kezdetben lehetett KÜKELLŐ. Ez azt is jelenti, hogy a megnevezés a forrásvidéken született, azt a részt lakták előbb, aztán a Kárpát medence vizének lassú apadásával, vízszintjének esésével, a talaj felszáradásával, a folyómeder kialakulásával, annak mentén költöztek egyre lejjebb, és így a folyó egész hosszában ezt a nevet kapta. Hasonló ez a Duna – Iszter, Eszter folyása mentén végbement apadás, száradás nyomán történő lassú költözéssel a folyam vonalán, mígnem végül az egész hosszában átvette a felső folyásszakasz addigi nevét. Ez azt is bizonyítja, hogy az egész Kárpát medencét magyar ajkú népek lakták be abban az időben. Hogy mi erre a bizonyítékom? A NYELV, az ezen a nyelven született földrajzi megnevezések. Ha tetszik, ha nem a havasalföldi folyók neveinek értelme, mondanivalója is magyarul fejthetők meg.
*Érdekes ez az L vagy az LL páros hangcsoport értelmi sűrítménye. Az e világra szÜLEtettet, ELLEttet – legyen ember, állat (állat csak ellett lehet) –, ha ELEmzik, akkor egyéni jELLEmzői, kÜLLEme, a vELEszÜLEtett, -ELLEtt tULAjdonságai, jELLEmzői ALApján ítÉLIk meg.