Miben eltérő értelműek a KÜLÖNBSÉG és KÜLÖMBSÉG szavak? A két szó egymástól eltérő értelmet tartalmaz. A KÜLÖNB – minőségileg külÖNBÖzik a másiktól, nem ugyanaz, némileg hasonlíthat, de elKÜLÖNített. A KÜLÖMB – tartalmi mutatóiban más. A külÖNBÖző szó tengelyében az NB hangcsoport – ÖNBÖ – áll. E szóval kifejezhető a valamitől elKÜLÖNíthetőség, megkülÖNBÖztethető a másiktól. Ha azt mondom: ez a lány szép, ellENBEn az a másik szebb, már érthetőbb. A másik KÜLÖNB, azért is, mert esetleg külÖNC. Viszont külÖMC nem lehet. A székelység ősi rendiségében a legnagyobb tisztség a rabONBÁn volt. Ez összetett szó, két szóból áll: RABON, ami az ősi nyelvben mestert jelentett. Innen a héber rabbi. Nem onnan a RABON, hanem innen a rabbi. A másik a BÁN, jelentése nagy.
Itt egy kis kitérő: az ilyen elemzéseknél a szóösszetétel határa nem számít, ha az összetett szó egységet, fogalmat kifejező. Ilyenek az igekötős szavaink is. Ha azt kérdezem: KI VÁG? egy személyről és egy műveletről van szó. De ha az egyén KIVÁGja magát, nem biztos, hogy VÁGásról van szó, lehet, hogy semmi köze ahhoz. Mert KIVÁGhatja magát egy okos érvvel egy kínos helyzetből, szócsatából is. Tehát a KIVÁG egyetlen szóvá hegedt össze, és csak egyben adja ez értelmet. A BEVÁG szintén, mert BEVÁGja az ajtót, de BEVÁGhat egy sört is. BEVÁGódhat egy nőhöz udvarlónak. A FELMEGY nem ugyanaz a LEMEGY, KIMEGY értelmével. A fELMEgy tengelyét egy kötött mássalhangzó-páros alkotja meghatározható értelemmel. A fELMEnéshez már le kell győzni tömegvonzás törvényét. Itt az ELME is szerepet kap. A jelképes és valós felfelé EMELkedéshez már eszközök kellenek, amelyek megalkotása fölött ELMÉlkedni kell. Ez csak egy vetület, példaként.
A rabONBÁn külÖNBÖzött mindenkitől: korban, ismeretben, bölcsességben, rangban stb. A RABONBÁN a székelység főbírája, BÁNja volt. Az NB páros, mint N.B – B.N gyök: NáB – BüN, a NÁBob gazdagságot jelentett, de nem feltétlenül anyagiakban. A raboNBán, raBONbán, rabonBÁN, BŰNök fölött ítélt, megBÁNást várt el. Szövetséget, guBANcot kötött, és felBONtott. A legszebb nő is külÖNBÖzik a többitől. KÜLsőleg mindenképp. Lehet észBONtó. Az N, J, L hangok, dallamos hangokként válthatják egymást: BÁJos, BILlegő, BOLdog, BOLondító stb. Ha olyan, BŰNbe visz. Mindkettő elKÜLÖNíthetően KÜLÖNBÖzik a többitől, mivel külÖMBÖzők az adottságaik belső tartalOMBAn. MiBen? ValaMiBen, ami bennük többlet. Az MB hangcsoport – ÖMBÖ – összegző, tÖMBÖsítő értelmű. A bIMBÓban egyetlen tÖMBben van a jövő. A virág, a megtermékenyítés lehetősége, a leendő mag, az új növény ígérete. A bOMBA is egyféle „bIMBÓ”, tartalmazza a rOMBOláshoz szükséges pusztító erő összességét, a halál ígéretét stb. Az atOMBOnba, atombOMBA kétszer tartalmazza az MB hangcsoportot. Ez nem véletlen, a nyelvi ábrázolásban soha nincs véletlen. Az ősi jelrendszerben, amit kétszer rajzoltak, az jelenthetett irdatlan mennyiséget. A töBB, nagyoBB, nem számszerinti, így meghatározhatatlan. A szOMBAtnapon válik nyilvánvalóvá a hét munkájának eredménye. Ezen a napon összegezte, tÖMBÖsítette a föld embere az elmúlt napok megvalósításait. Az irOMBA tyúkon sok kendermagszerű pötty van. De miért nem mondják: irONBA, hiszen, mintha IRÓNnal volna írva? Talán azért, mivel a ’tartalOMBAn sok’ itt az erőteljesebb jellemző. Az MB páros, mint M.B – B.M gyök: MiB – BoM, a MIBenlét, a BOMlás. MegBÁMulni azt szokták, aMIBen érdekes, értékes tartalmat fedeznek fel. A szépség is érték. Tehát: az autók, egyik a másiknál külÖMBEk lehetnek a jellemzőikben rejlő tartalOMBAn. Egyik szebb, a másik ellENBEn jobb, s így külÖNBÖznek.