KURTIZÁN – Előkelő társaságokban forgolódó félvilági nő. [A hivatásos nyelvészet szerint: nk: francia < olasz] A KURTIZÁN K.R – R.K gyök: KuR – RiK. A KURTIZÁN* szó, keletkezésekor a KÖRüludvarlást, udvaroltatást, túlhangolt érzékiségre összpontosító kihívást is jelentette. A KUR gyök KÖRértelmű, és az egyenes eRKölcstől elKanyaRodást (körív, körvi, kurva), a nemiségre felhívó KIRívó magatartást jelenti. Az RT hangcsoport – URTI – jelenti az ÉRZÉkeket (t > z) „csípő”** magatARTÁst. Jelen van az ÉRTElem szóban is. Feltételezhető, hogy a csábítás kifinomult módozatait bevető, cél- és öntudatos, férfilélekhez ÉRTŐ, minden „eszközt” – kacér mosolyt, felhangoló testi mozdulatot, pillantást, negédes búgó hangot, kétÉRTElmű szót stb. – ravaszul bevető, számító hölgyet jelentett, de akinek tetteit ÁRTAlom követte, mivel szétszakított családok, fÖRTElmes nemi betegségek (Párizs – franc), párbajok stb. voltak a következmények. A T.Z – Z.T gyök: TiZ – ZiT az égető érzéki testi TŰZ, a felSZÍTott nemiség, de a TISZtességen esett csorba és a SZITkok is kiérezhetők. A Z hangcsoport – IZÁ – a bIZAlomba férkőzés, de a bIZOnytalanság szavak értelemmeghatározója is. A szóvégi Z.N – N.Z gyök: ZáN – NáZ, a kapcsolat ZÖNgéje, a NÁSZ felsejlő esélye. A kurtiZÁN élete végén – ha nem sikerült egy udvarlóra rávarrnia magát, hogy házasságot kössön – SZÁNalmas helyzetbe kerülhetett. RT – TR: a kuRTizán gazdag férfiak körül csaTRatott, lehetőleg minél gyöTRőbb nemi vágyat keltve. Néha boTRányok TaRkították életét.

/*/ A KURTIZÁNokról a legrészletesebb jellemrajz Honoré de Balzac: Emberi Színjáték regénysorozatából a Kurtizánok-tündöklése és nyomorúsága című regényben található. /**/ A csalán latinul URTIca, amely az ősnyelvi ÁRTÓka nevének módosulata. Ugyanez románul: URZIca. Vagyis a csalán ÉRZÉkekre külsőleg ÁRTÓan ható. Ennek hasonlata a fenti szövegben.