LÁDA – Deszkákból vagy más lemezekből hasáb vagy kocka alakú tartó, áru szállítására vagy tárolására. [A hivatásos nyelvészet szerint: német] A LÁDA L.D – D.L gyökbővítmény: LáD – DaL. Bárhogy nézzük, a LÁDÁnak, és így a megnevezésnek is, eredetileg köze volt a vízhez. A könnyű, Lengő L hang, a tÁrt, nyitott Á. Mivel a LÁDA szögletes, így a D hang nem a kerekDeDre, hanem vízre – iD, öD, üDe – és véDelemre utalhatott. A szóvégi A határozott visszamutató, leszögező hang. A CzF Szótár így vélekedik róla: „Ha tekintetbe vesszük, hogy a német Kasten és latin arca nemcsak szekrényt, hanem bizonyos alaku hajót is jelentenek, és a szerb nyelvben latya am. hajó, melyhez ismét rokon a magyar ladik; valószinü, hogy a LÁDA eredetileg a magyarnál is hajó neműt jelentett […].” Kiem. K.S. Azért emeltem ki a latin ARCA, magyar BÁRKA szót, mert LÁDA szó kulcsa itt keresendő. Noé Bárkája*, amelyhez mintát kapott: LÁDD, Az ilyen legyen! A LÁD-E szó székely használata érdekes, mert egyetlen szóban utal a látásra és a hallásra is, ugyanis a LÁ(to)D-E, LÁD-E és a (hal)LÁD-E szavak bármelyikének rövidítése. Érdekes jelenség ez a magyar nyelvben, amely szavai egyik részét képből vezeti le, másik részük hangutánzó, de mindkettőnél megidézhető a forrás képe: legyen az zizegő, susogó falevél, berregő motorhang, vagy szépasszony óhajtó sóhaja. A D hangcsoport – ÁDA – jelen van a lADIk, ODÚ, vÖDÖr és más szavakban. Az Özönvíz elleni vÉDElem, a szabADÍtás eszközeként a lÁDA egyben hODÁly volt, bent az állatok közt bÜDÖsség. de felÜDÍtő volt a tUDAt, hogy megmenekültek. Ez a LÁDA szó keletkezésének története nincs más magyarázat. Másként nem írható körül a LÁDA szó. Ez volt az eszköz, amellyel a család megúszta az Özönvizet, és amelynek fedélzetén elénekelték megmentésük örömDALÁt (láda – dala). A megúsztuk szó mai napig fennmaradt a ma is élő ősnyelvben, a mai magyar nyelvben. Egyetlen más nyelvben sincs jelen ez a vésztúlélő fogalom megnevezése így, egyetlen szóban.

/*/ A mindent elborító, elöntő Özönvíz jelei ma is láthatóak a Földön. Tengeri kagylók a magas hegyek tetején, de maguk a nagy gyüremlések is annak bizonyítékai. A rendkívül vastag sarki jégtömeg, amely a világűr hidegével érkezve, az Özönvíz előtti világot fagyasztotta maga alá percek alatt. Az alaszkai, szibériai jég alól kiásott trópusi állatok épen maradt tetemei, amelyeknek még szájukban volt a zöld fű. Özönvíz előtt hatalmas építkezések voltak a Földön. Énók bejelentette a gonosz világ elpusztítását. Noé szintén. Mindenki a megmentésért építkezett. Hatalmas kőépületeket emeltek óriási méretű sziklákból. Piramisokat, amelyeknek alakját a földre szállt fénytestűek, azaz angyalok a mennyei mintára szabták, gondolván, hogy mivel formáik isteni eredetűek, abban megmentést nyernek. Egyedül Noé épített fából, röhögte is érte az egész világ. Aztán eljött a nap, amely próbára tette az építmények megtartó erejét, kérdésessé a túlélés esélyeit. Csak a fa úszott, a többi a víz és jég alatt maradt. Némelyek ma is láthatóak, mások a tengerek fenekén fekszenek vagy a sarki jégpáncél alatt alusszák fagyos álmukat.

LADIK – Lapos fenekű csónak. [A hivatásos nyelvészet szerint: szláv] A LADIK szintén L.D – D.L gyökbővítmény: LaD – DaL. A LADIK és a LÁDA kötődnek egymáshoz, azonos értelmű szavak. A LAD gyök –, az előrejutás, a haLADás mellett – légies könnyedséggel is kapcsolatos, akár a DAL. A szaLAD szóban ugyanez az értelme, mivel a szaLADás, szaLADgálás, kellemes légies járásforma: szállongás. A fulLAD szóban levegővel, esetenként vízzel kapcsolatos. A LADik könnyen DŐL. A LED = könnyű mozgás a LEDér, cseLÉD, LÉGY és más szavakban. A D hangcsoport – ÁDA – vízzel kapcsolatát igazolják a: vEDEr, vÖDÖr, bÖDÖn, gÖDÖr, gÖDÉny, mEDEr, EDÉny és más szavakban való jelenlét. A lADIk könnyEDÉn IDE-ODA mozgó EDÉny a vízen (sajka – csajka párhuzam). A szóvégi IK szinte kicsinyítő is: LADIK/a, mint a ládikó, de a forDULÉkony gyors mozgásra is utal (iklat) a nagy LÁDA ellenében. A D.K – K.D gyök: DiK – KiD, a DIKáló KEDveltség, KID = KIcsID, kicsinység, az utódnyelvek némelyikében gyermek jelentéssel.

BÁRKA – Nagyobb lapos fenekű csónak. Árboc nélküli evezős teherhajó. Noé bárkája. [A hivatásos nyelvészet szerint: vándorszó: latin] A BÁRKA szó a B.R – R.B gyök bővítménye: BáR – RaB. A szó jelentését illetően az első BÁRKÁhoz kell visszatérni. A BÁ hatalmas méret, Á tÁgas tér, a BORítás, BURok védelme, az R, erős, daRABos, ROBusztus (magyar gyök). A BÁRka lakói egy éven át annak RABjai voltak. Az ÁR, sőt BÁR –, ahol a BÁ, mint nagy – ÁR, amely ellen készült. Az A az alacsony felület-közeliséget (alant, gyalu, gyalog, talp), de hAtározott ellenálló erőt is jelent. A BÁRKA készítői az ősnyelvet beszélték, akik a BÁRKÁval megúszták a nagy ÁRadatot, és vele kikötöttek az ÁRat meghaladó, a HAR (magas) ÁRAT meghaladó, vagyis az h/ARARÁT* hegyén. A szó egyik fordított alakja: KABÁR, KA-BÁR. Ez valami olyan, ami – KAB, KEB, KEgy, ami védőn körülölel, mint a KABát. Tovább is fordítható: ÁRBAK, azaz a pusztító ÁR ellenében nagy (ba) AKadály, mivel ellenállt annak. Az RK hangcsoport – ÁRKA – erős és kemény – néhány szóban zárt, más esetben nyitott körülhatárolt térre, kiemelkedő valamire utal: ÁRKÁd, bURKA, ERKÉly, mARKÁns**, zÁRKA. Az R.K – K.R gyök: KöR – RoK, a KÖR, KERet, ROKon, RAKás mind szűk körű közösség. A CzF Szótár a BÁRKA szót is idegenből „hozza”, a latinból, ám ez tévedés, hiszen mind keletkezésének oka, mint betöltött szerepe világosan körülírható a BÁRKA név alkotó hangjaival. Noé a BÁRKÁba BERAKá az állatokat, azok ABRAkát, amellyel KARBANtartotta állatait, valamint élelmet, szükségleti ingóságaikat. A BáRKa – BeRaK – aBRaK – KaRBan hangváz: B-R-K – B-R-K – B-R-K – K-R-B-n. Az RK – KR kapcsolat: a báRKa olyan, akár egy hatalmas vízhatlan szeKRény.

/*/ A BÁRKA ma is ott van a csúcs közelében egy gleccserbe ágyazódva, jéggel borítva. /**/ A mARKÁns idegennek tűnő, de mai magyar megfelelői – jellegzetes, határozott – is azt fejtik ki, hogy az emlékekbe beMARódó, mély nyomot hagyó valamiről van szó. Vagyis a gyök magyar.