LAMPASZ – Egyenruha nadrágjának oldalán levő széles, színes sáv. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: francia] A LAMPASZ szó a LA ősgyökből indul, mely a LÁtás tőszava. A LAM, LÁM, figyelemfelhívó. A PASZ valami, ami ráillik valamilyen alapra, és rá taPASZtják, PASZ-szol.

Az MP párossal létrejövő AMPA, IMPA, IMPO stb. értelemadó hangnyaláb figyelemfelhívó épp, mint amikor valaki kalIMPÁl, vagy mint egy jelzőlÁMPA fénye. A LAMPASZ IMPOnáló figyelemfelhívó (piros) sáv az egyenruhán. No, LÁM, minden eleme magyar! Nincs oly nyelv, mely kikerülhetné az ősmag(yar)-nyelv szóalkotási szabályait, és kizárólag annak ősgyökeit, gyökszavait használhatja a kifejezések alkotásánál. (Vesd össze a kurbli, klub címszavakkal.)  

LANGUSZTA – Ízletes húsú nagy tengeri rák. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német < francia < provanszál] A LA ősgyök a LÁNG alapszava, mely a LANGUSZTA esetében a vöröses színnel van kapcsolatban, de lehet a vízben iNGó, leNGő ÚSZásával is (inog, lanog, ingó, lengő). Az SZT kötött mássalhangzó-páros magyar nyelvi ismertetőjegy a szóban. Több más mellett az élelemhez fűződő kifejezésekben van jelen: aSZTag, aSZTal, liSZT, dagaSZT, téSZTa, eméSZTés stb. A LANGUSZTA nevében a GUSZTA az ízletes szó régies KOSZT, KUSZT, GUSZT kifejezése. A szónak minden eleme magyar értelmű, hiszen valaha még az ősmag(yar)-nyelven adták a nevét.   LÓCA –Támla nélküli egyszerű pad. Kárpitozatlan paraszti ülőbútor. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv] A LÓCA a LÓ ősgyökből indul, és a C bővítménnyel kap egy kis játékos színezetet. Az L.C – C.L gyök a LéC szóban érinti a LÓCA könnyedségét. Az éLC, CeLeCuLa szavakban játékos tartalom bújik meg. A CéL már lehet komoly. A CzF Szótár így ír: „[…] pad, azaz rendesen négy lábon álló, hosszukás szék. Cseh nyelven: loze. Némely tót vidékeken tótúl: lavicze, lavicza, finnül is: lauta v. lavitsa. Egyébiránt magyar elemzéssel, lócza' vagy átv. értelmü szó a ló gyöktől, s am. (fa) lovacska, sőt csakugyan máskép: lóka; innét oly lóczát, melyre a pálczaütésekre itélteket fektetni szokták, gúnyosan vak ló-nak v. deres-nek nevezi a képes kifejezéseket kedvelő magyar nép […]” A LÓ hasonlat feleletet ad a bővítményre is: a LÓ a CO szóval bíztatható. A LÓCA LOvagolható, és kisgyerekkel játszó (jáccó) szülő használja is e szócskát. A LÓCA neve ezeknek a névalkotóknak a sűrítménye. A népnyelv –, amely a leghitelesebb forrás – a LÓ színéről nevezte deresnek. A felsorolt szláv, finn példák az ugyanarról a tőről származást erősítik meg. A szó igazi tartalma csak elemeire bontva, és csak magyarul magyarázható.   LÓDEN – Tépett gyapjúból készült, nemezelt felületű, vastagabb bolyhos szövet.[ A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német] A CzF Szótár a LÓD gyökről: „elavult gyök, melyből lódít, lódúl, és származékaik erednek. Alakra hasonló hozzá a szintén elavult tód, a tódúl és tódít törzsöke” Aki ismeri a LÓDENkabátot, az tudja, hogy egyik fő jellemzője a lazaság, LÓgott, menetközben LÓDUlt viselőjén. Bármely nyelven alkották nevét, nem tudtak kibújni az ősmag-nyelv szóalkotó szabályai alól. A megnevezés értelme, minden vonatkozásban csak a mai magyar nyelven magyarázható.