LÉLEK – Az emberben az életnek és a személyiségnek a testtől független, anyagtalan létezőként képzelt hordozója. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor tőből] A LÉLEK szó a LÉL, LEH gyök nyomán alakult ki. LÉLEK vagyok, mivel LEHelettel LÉLEGző LÉnyként ÉLEK. A testben nincs külön LÉLEK, csak képzelet szüleménye. A test-LÉLEK egy, az ember egész valója. Az élő szervezetben levő életerő, elme, szív, érzelmek összessége az, amit LÉLEKnek nevezhetnénk. Az L hangcsoport – ÉLE – jelen van a lÉLEk, lÉLEgzet, ÉLEt, ÉLEtjELEnségek, érzELEm, vÉLEmény és más szavakban. Minden ÉLŐ lÉLEknek ÉLElem, ELEdel szükséges. Az ÁLLAtok is ÉLŐ lÉLEknek számítanak. Az ÉLEt végén leáll a lÉLEgzés, beáll a hALÁl. Ez esetben az ÉLŐ szervezetben addig működő ÉLEterő, érzELEmösszesség, amit LÉLEKnek neveznek, az utolsó kibocsátott LÉLEGzettel, LÉLEKzettel leáll. A CzF Szótár szerint: „Világos, hogy a lélek gyöke eredetileg egy a leh, léh, leheg, liheg szók gyökével; t. i. az ember azon láthatatlan erőt, mely minden mozgalomnak kútfeje, a lehhel, mint életnek jelével, azonosította. Innen van, hogy több nyelvben e két fogalom azonos szókkal fejeztetik ki, pl. a hellen pnw és pnema, a latin spirat és spiritus, anima, anhelo, innen lett animal; mint a régies magyar szellet s újabb szellem a szél v. szellő szótól, a szláv duchat és duch, a héber ruah, am. szél és szellem stb.” Kiem. K.S. Tehát LÉLEKzet, LEHEL, LÉLEK. Az ÉLET szó gyöke ÉL. Főnév. Az ET a műveltető (t/et), de nincs jelen egészében, viszont mégis azt sugallja, hogy kívülről kapok lehetőséget, ÉLET (ige) engem valaki. Nem kell jelen lennie minden mozdulatánál (nem -tet csak -et), de el kell indítania. Vagyis az ET igerag itt, és a létrejött szóalak egyik értelemben nem főnév. Példa: Ádám ott fekszik készen, mint egy: mozgásra, gondolkodásra, tettek véghezvitelére képes alkotás. Mint egy motor a próbapadon. Vagy a vadonatúj számítógép. El kell indítani. Hatni kell rá. Meg kell adni az első lökést. Megnyomni a gombot, elfordítani a kulcsot. El kell indítani a LÉLEGzést (lélekzés). Ez megtörténik annak részéről, aki létrehozta. ÉL, LÉLEGzik (lélekzik)! Megindultak az önműködés különböző folyamatai, a szív, az agy, az idegrendszer által vezényelt belső sejti mozgássorozat. A LÉLEKzet, LÉLEGzet elindításával megindult az életműködés, a test mozgásban tartása végett, minden szerv teszi a dolgát. Az ELme, az idegrendszer vezérli a test minden tevékenységét. Az értelem, érzelem személyiséget, egyéniséget is meghatározó. A behatásokra való visszahatás LELKIállapot, amely ilyen vagy olyan irányú lehet: vonzás vagy elutasítás, szeretet vagy utálat. Ez is az egyén, a LÉLEGző személy, a LÉLEK*, az egyéniség egésze. Ám az összesség eredete a LÉLEGzet, LÉLEKzet elindítása. Ezt mondja a nyelv, és a nyelv nem téved, mivel nem elvek és dogmák nyomán épült fel, hanem az élő valóság nyomán rögzítette azt, ami igaz. A számítógépben nincs LÉLEK, de mégis gondolkodik, emlékszik, számításokat végez, kiértékel, megold feladatokat, mivel a szerkezeti felépítése olyan, hogy képes adatokat rögzíteni, s azokat az adattárából előhozni. A számítógépet ember alkotta, képes volt erre. Megalkotott egy rendkívül bonyolult szerkezetet. Emberi szempontból nézve is egy igazi csodát. Ám a számítógép nem képes önálló életre, nincsenek érzelmei. Az embert valaki magasabb értelemmel bíró lény alkotta meg. Isten. Önállóságot adott neki: gondolkodó, érző, érzelemmel teli lénnyé alkotta, élő LÉLEKké. Életet teremteni isteni felségjog! Az emberi tudomány képtelen erre.

*Összegzésül: Az emberben nincs külön LÉLEK, így LÉLEKvándorlás sincs. Az eredeti nyelv nem tartalmaz egy fikarcnyi bizonyítékot sem a LÉLEK külön létére, így ami nincs, az nem vándorolhat.