LEMEZ – Valamiből hengerelt, préselt, csiszolt vagy vágott vékony lap. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv] A LEMEZ szóban a LEM gyök talán a kelLEMes érintésű, vékony sIMaságra, de inkább a nagy lapos terjedeLEMre utal, azaz kiterjedő eLEMre.
Az M hangos EM, IM ősgyökök kellemi értelműek is (emlő, intim). Mivel az első LEMezek fából készülhettek, a szó a LEMETSZ műveletből is eredhet. Egy harmadik: a darabolt faanyag neve, felhasználása nyomán a MELeggel egybehangzó volt, innen örökölte a román nyelv a lemn vagy az olasz a legno (lenio, lenyo) szót. Egy másik névadó jellemző, a takarást jelentő MEZ. A LEMEZ letakar egy területet, mint a növények ZÖME a MEZŐt. Vagy a MÉSZ a falat, a MOSZat a láp felületét. Sem így, sem úgy nem találni benne eredőként szláv elemet. Még a fémLEMEZ nevét is a magyar pléh szóból vették. Cseh és szlovák plech, német Blech és még ki tudja hány. Bővebben a pléh címszónál.