LEXIKA – Szókészlet. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: francia < görög] A LEXIKA szót az X alkotó hangjaira felbontása után érhetjük meg könnyebben. Az L.K – K.L gyökből indul: LeK – KeL. (k > g: leg). A LEK gyök a LEKce szótöve, amely szót a latin nyelv az ősmag(yar)-nyelvből örökölt. A KEL fordított gyök, a KELL értelmét is beviszi a szóba. A közérthetőség végett KELL a szókészlet. Itt a görög eredetűnek jegyzett szóban az oktatásra hasznos, SZÜKséges szóKÉSZlet magas fokú ismeretének LEG gondolatát hordozza, a használatban levő, úgymond: IKtatott anyagot. A LEKSZIKA szó tartalmazza az KSZ kötött mássalhangzó-párost, amely alvó K.SZ – SZ.K gyök: KéSZ – SZiK a szóban. A SZÍK a növény bokrosodásának alapja, A SZÍKlevél, csíralevél, amelyet az összes többi követ, a növény megújulási, növekvési folyamatában. A szókészlet is hasonló alapból indul, növekszik, bokrosodik. A KÉSZ – SZÉK gyökökben jelenti a bevégzett, nyugalmi állapotot, azaz az összesség birtoklását. Az IK, IKA mozgás (iklat) és személy (ki – ik).   LEXIKON – Valamennyi vagy egy-egy szaktudomány körébe tartozó ismereteket betűrendbe sorolt kisebb cikkekben közlő (több kötetes) kézikönyv. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: görög] A LEXIKON azaz LEKSZIKON L.K – K.L gyökből indul: LeK – KeL. (k > g: leg). A LEKSZIKON, ENSZIKLO/pédia (enciklopédia) olyan KLASSZIKUS összesség, amely SZIKLASZILárd alapokon álló, véglegesen kialakult ismeretanyagot, megállapításokat rögzít SZÓ-KÉSZ-LE-tében (kész-le – szik-le – le-kszi).  Az ógörög nyelv az anya-nyelvéből, az ősmag(yar)-nyelvből örökölt szóelemekből építkezhetett, aminthogy ma – évezredekkel a nyelvrobbanás után – sem tud egyetlen utódnyelv sem létrehozni szavakat, csak ősmag(yar)-nyelvi gyökökből, és annak szóalkotó szabályai szerint. És ez nem felülírható!  

LEZSER – Kényelmesen bő (ruha). [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német < francia] A LEZSER L.ZS – ZS.L gyökből indul: LeZS – ZSeL. E gyök a LE ősgyökből indul, amely bővítménnyel a LAZán LEngő könnyedséget, a LÉZengő hanyagságot is leírja. A fordított ZSEL gyökből is indítható, amely szintén LAZa kötetlenséget leíró. Ez a hanyagságot érzékeltető lebZSEL, habZSOL szavakból is érthető, de a ZSELé is idetartozó, mint LAZA kötésű anyag. Alapja a LA, LE ősgyök már említett bővítménye a LAZA (zala, szala), elSZÉLesedő, szétterülő értelmű. A szónak komoly szóbokra van a magyar nyelvben, névképző is (László, Lázár). Mondanivalóját magyar nyelven lehet kibontani. A LEZSER a magyar ZSELLÉR fordított szóalakja. A ZSELLÉR csak LAZA kötődésben állt munkaadójával, a földbirtokossal. A német francia nyelvek a ZSEL – LEZS gyököt örökölték meg. Sem a német, sem a francia nyelvben nem bontható, nem magyarázható egyik szó sem. Csak beszáradt, befagyott megmagyarázhatatlan szókép, amely ott is az ősmag-nyelvi értelmét közvetíti.