Magyar szógyökök a román nyelvben
LOC – hely, a lak, lék, lik, luk, lok (LAKás, hajLÉK). Mi a HELY? Ha valamit valahová leEJtünk, oda EJtve HELYet foglal el. Székelyül: itt – eHEJt, ott – aHAJt. Lehet ülő, fekvő alom, mely HELY a nyugalom megEJtő fészke. A HAJLÉK (helylék) szóban benne van a HELY is meg a LAK, LÉK is, a HAJ ez esetben a LAKHELY fölé védelemül HAJló tetőt jelenti. A H hang bensőségességéből indulva, a méH a magzat legvédettebb HELYe otthona. A Hűség HELYe s szív, annak legszebb tulajdonsága. Akit a sors valahová leEJtett, és azt szereti, akkor ott honra lelt, otthona, LAKHELYe, HAJLÉKa lett. Az otthon lehet odú, mely LAKnak való LUK, akik abban LAKnak, azoknak üdítő otthon. A LAK, LOK gyök ősmagyar és nem latin, nem román, nem szláv!  Nagy szóbokra van a magyar nyelvben. Ősmagyar>latin vonal: olaszul HELY – LUOGo, helység – LOCale, franciául helység – LOCalité, lakás – LOGement. GyimesfelsőLOK nevével kapcsolatban olvastam a világhálón, hogy a LOK szó szláv eredetű volna. Nem tudom, hogy kinek akart talpat nyalni az, aki az oldalt szerkesz­tette, de a szerencsétlen magyartalan jól félrekapta a kormányt. Remélhetőleg az ola­szok, a franciák esetében is a szlávokkal való hosszú ideig tartó szoros együttélés hatása érvényesült! És a latinok, hogy azok mily sokáig voltak a szlávok tőszomszédjai!