LOGOSZIge, szó [bérnyelvész szerint: görög] A LOGOSZ szó az L.G – G.L gyökre épül: LoG – GoL. Valóban görög szó így, ám ősnyelvi örökség. A szájüregben, azaz GOLban LÓGó nyelvnek több megnevezése volt az ómagyar ősnyelven, sajátos jellemzőiből eredően. A nyelv himbálózik, azaz LIMBÁl, szabadon LÓG, azzal GALatyolunk, szóLOGatunk meg másokat. Mondhatnánk: a SZÓ ott LÓG a nyelv hegyén, vagyis SZÓLÓGató. Azzal kiáltjuk a LÉGbe, a GOLba, GÓLoszba, GÓLOSZba SZÓLOGatva igéinket, szavainkat. A LÓGó, LIMBÁló a nyelv, csak akkor taGOL, ha a hangSZÁLak közt képződő hangot SZÉLlel küldjük ki a GALatyoló szájüregbe, onnan a LÉGbe. A SZÓLás, a beszéd adománya a LEGek közé tartozó.

A G hangcsoport OGO – az IGE, ÍGÉr, IGEn és más szavakban mutatja, hogy tAGOLtan kiszólt szavaink, ne csak a LÉGbe elSZÁLlók legyenek, hanem IGAzak, mert felelősség, IGA terhel szavainkért. Az ÍGÉreteinkbe fOGÓzók, nekünk, szavainknak IGAzat adók, tulajdonítók sorsa is függhet azoktól.

Az ige, azaz SZÓ, egyféle SZÓGálatot, SZOLgálatot, szoLGálatot teljesít.

Az ókorban az uralkodó nem mindig beszélt közvetlenül az alattvalóihoz, ehhez volt egy SZOLGA, aki SZÓvivője volt, továbbítván az üzenetét. Ez ma is működik. Az ilyen SZÓLó SZÓLtán vették hírül az üzenetet. A hunoknál is létezett a SZOLtán, ZOLtán rang. Az ilyen SZÓ közvetítő, SZÓLOGató, üzenethordozó SZÓLÓGató LÓGott a magas rangú üzenő és a nép közti távon, egyféle himbáló, limbáló médium, vagy média szerepben.

A G.SZ – SZ.G gyök: GoSZ – SZoG, aki beszél, az SZEGődik néha. Az ember GESZtjét, emberi minőségi törzsét a kiszólt szavaiból is megítélik.  A loGOSZ, a szó, az ige lehet SZIGorú is. A képzetlen, felkészületlen szónok SZEGényesen beszél.

A Biblia szerint: Kezdetben vala az IGE
Az első általa teremtett fénytestű lény: IGE vagy LOGOSZ, a hű SZOLGA, az ő szavának hordozója.

Hermész Triszmegisztosz is megjegyzi a Smaragdtáblán: Isten semmit nem teremtett saját kezűleg, mindent a SZÓ által teremtett. Ugyanott mondja: Senki sem JÓ, egyedül az Isten.

LoGoSZ – SZóLoG – GóLoSZ – SZoLGa
hangváz:
L-G-SZ – SZ-L-G – G-L-SZ – SZ-L-G