LUFT – Labda helyett levegőbe rúgás. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv < német] A LUFT L.F – F.L gyök: LuF – FúL.  LUF gyökének F hangja a V hang váltása révén van jelen a szóban. Az L.V – V.L gyök hangjaival: LuV, LeV – VuL, VáL stb. alkotható a LEVegő szó, amely helyét áramlatokban FOLyamatosan VÁLtoztató. De székelyül: FÚL a szél. Aki nem kap LEVegőt, megFULlad. A forró LEVegő FULlasztóan FÜLledt. A könnyű pára FELszáll és FELhőben tömörül. Ezek súlyosabb, nagyobb terjedelmű, esetleg nagy csapadéktartalmú változatát fokozva (leg), FELlegnek nevezzük. Vagyis – mint minden német szónak – a LUFT szónak eredete is az ősmag(yar)-nyelvben keresendő. Még hozzátehetjük, hogy ezzel az ősmag(yar)-nyelvi gyökkel nevezik a sast, a LEVegő urát románul VULtur névvel.   LUKRATÍV – Hasznot hajtó. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német < latin] A LUKRATIV L.K – K.L gyök: LuK – KuL. A szó minden eleme ősmag(yar)-nyelvi eredetű. A LUK a doLOG szó leharapott vége, G > K váltással. A TÍV gyök a TEVékenység. Az ember TEVékenységre teremtetett, s így minden általa végzett doLOG (munka) kitölt egy TEVékenységi hézagot (luk). Minden ilyen TEVékenységgel doLOG (tárgy) alkottatik, amely a szükségletek szintjén egy hézagot, LUKat tölt ki (be). Még világosabban: üres (luk) időm van, álLOK. Szükségem volna egy fakanálra, amelynek helye üres (luk) a fiókban. Kitöltöm üres (luk) időmet doLOGgal, TEVékenységgel (tív), kanalat faragok, ami egy doLOG (tárgy), s kitöltöm a fiókban levő üres (luk) hézagot vele. Így LUKRATÍV azaz hasznot hajtó voltam, mivel egy LUKra TEVékenykedve, hézagokat töltöttem ki (be). A KR páros, mint jellemzőt rejtő alvó K.R – R.K gyök: KöR – RoK, a KÖR szó alkotója, amely itt a haszonhozó folyamat KÖRforgását szemlélteti. De a KR párossal alkotott szavak – képletes vagy valós belső KÖRben – titokzatos taKaRt tartalmat rejtők is: bokros, cukros, csokros, ikra, makranc, kristály, krumpli, pokróc, szekrény, szikra stb. Összegezve: e szónak minden eleme ősmag(yar)-nyelvi. Alkotó elemeinek értelme, mondanivalója kizárólag a magyarázó nyelven világítható meg.       *Az ilyen idegenből hozott szavaknak a szótárba illesztésével nem azt akarom sugallni, hogy használatuk helyes volna, hiszen ezek mindegyikére több – a mai magyar nyelvbe illő – érthető, eredeti magyar szavunk van. Célom ismertetni, hogy ezek a szavak az utódnyelvek által, az ősmag(yar)-nyelvből megörökölt szavak, amelyekre azokon a nyelveken nem lehet átfogó magyarázatot adni. Ha kifeszül a nyelvész, akkor sem! Csak a magyarázó nyelven!