MAG – Virágos növény termésében képződő, a csírát rejtő szaporítószerv. [NEM finnugor] A MAG M.G – G.M gyök: MaG – GaM. Három hang: MAG, és e három hang írja le azt a GAMnyi piciny tömörülést, amely MAGában (érdekes nyelv) rejti a leendő élő minden örökletes tulajdonságát, jellemzőit. A MAG gyök egyik jelentése: sűrített tartalom: töMEG. Amilyen alapMAG a szervetlen anyagoknál a TÖMeg = a TOM (atom) olyan a szerves anyagoknál a MAG, a csíra. Mindkettő bomlásra kész. Az M hang, ajaknyitó hang, figyeljük meg kiejtésekor ajkainkat, mintha biMbó boMlana. Az A hang, a teremtői hAtAlmAs AkArAterő hangja, leghatározottabb magánhangzóként, mint a magánhangzók szigorú nagyasszonya, határozott mutatószó, és a G hangra mutat. A G hang, a k zöngés párhangja, ama hang, amely mindent megköt, rögzít. Lehetne MAK, de így túl kemény lenne és rideg. A zöngés G hanggal költőibb és kifejezőbb. A zöngés G rejti a csírát, az örökítő Gént, a jövő tervét a leendő élőre vonatkozóan. A hatalmas mamutfenyő teljes felépítési terve benne rejlik egy lencsényi MAGban! Mintha egy csodálatos háttéri zene szólalna, húrok pendülnének meg a megtermékenyülés mámorító pillanatában! Amikor az A jelzést ad a G-nek a zöld útra, az M megnyílik, beindul a csíra, és a nyíló M-en át elindul a leendő élő felépítésének hosszú folyamata. Az M a száMosodás kulcshangja is a MAG nevében, MAG nyelven, a nyelvek MAGván, magyarul: ÁdáM, add áM oda MAGad, MAGod, sokasodjál, töltsd be a Földet! Az összeadás MEG, a hozzáadás MÉG, az ismétlés esMÉG szavai mind a szaporítással, a MAGgal kapcsolatosak.