Milyen magyar gyökből származik: a cigány JAG = tűz, szemek, a tatár JAG = föld, a szláv JAG(ať) = csillogni?
Kaptam egy érdekes felkérést, a rá adott válasz talán másokat is érdekel. A kérdés: „Sándor, légy szíves magyarázd el, hogy milyen magyar gyökből származik a cigány jag = tűz, szemek, a tatár jag = föld, a szláv jag(ať) = csillogni…” Kiem. K.S.
 
A válasz: A tatár JAG egyszerű, ez a J.G – G.J ősi gyök: JaG – GaJ, azaz a székely GALY = rög, helyesebben GAJ, amelyből módosult az ógörög GEO.
GEO- – Idegen szavak előtagja. A földtalajjal kapcsolatos. A Földdel kapcsolatos. [MÉKSZ: nk: görög szóból]
A GEO- szóelőtag eredete az ősmag(yar)-nyelvben keresendő. A G hang tenGely szó középhangja, tenGelyhangja, olyan tenGELY jelölője, amely emberi szempontból megingathatatlan. A TEN-GER, nagy körben (ger) mindent uraló. A világeGYEtem valahol levő középpontja egy G-vel jelölhető röGzített pont. A GE ősgyök a GErinc, tenGEly a szilárdságot, szilárd talajt is jelölő. A G hang az ógörögben is a szilárd kötés állapotának jelölőhangja. A Földről, annak anyagáról, a földről van szó. Ezt egy székely szó ma is őrzi: GAJ, (galy) így nevezik székelyül az egy tömbben levő nagy RÖGöt. A Föld is egy nagy RÖG, GAJ. A GAJ szót megörökölte az ógörög nyelv, onnan módosulva, GEO alakban visszajött. A GAJ – GEO átalakulás hasonló a BUJA – BIO módosuláshoz. Mindkét szó létezett az ősmagyar nyelvben, és mai napig élő a magyar nyelvben, egy-egy fogalmi kör megnevezéseként. NEM görög!
Az ógörög istentenyészet GAIA istennőjének neve az ősmagyar GAJ szóból, még az egynyelvűség idején kialakult. Minden ógörög istenség neve magyarul fejthető meg. Még hozzátenném: létezik egy Székelyországban (de talán másutt is) használt szó: GAJDESZre ment, azaz tönkrement, szétesett. A GAJ a rög, a DESZ jelentése: szét. Az ősnyelven DESZKI = szétnyílik, kinyílik. A DESZKA is a tőke SZÉTnyitásából van.

A cigány jag = tűz, szemek, a szláv jag(ať) = csillogni
Bár már említettem, fontos tudni, hogy minden hang, gyök legkevesebb három jellemzőt birtokol, és azok valamelyikét beviszi a képzett szóba. Lehető hangváltások: A G hang válthat K-ra, GY-re A GY hang D-re, mivel a GY hang a D és J hangok együtthangzása. A J hang L-re. Az L hang lágyulhat LY-re, amelynek hangzása: J Létrejöhet tehát: G.LY – LY.G vagy  K.LY – LY.K, vagy D.LY – LY.D gyök.  

Adott a J.G – G.J gyök: JéG – GéJ.  Ez önmagában is kötődik a csilLOGáshoz, hiszen a JÉG csilLOG.  
A G.J – J.G gyök hangjai a GOLYó, GAJ, hóLYAG szavakban egy tömbben levő GömböLYű alakot leírók. A szemek GömböLYű GOLYók és csilLOGnak, mint a JÉG, vagy mint a TŰZ.  
Hangváltásai szintén adnak magyarázatot a gyök kiterjedt jelentésére. G > K vagy G > GYváltással KaJ, KéJ – JaK, vagy GYúJ – JeGY. A szép ívű női aJAK  KÉJes gondolatokat ébreszt, tüzet GYÚJt a szívben, és a szenveDÉLYtől felcsillan a szemGOLYó, s mint a TŰZ ég.
Hozzátehetjük a csilLAG – csijJAG, csilLOG – csijJOG szóalakokat. De ugyancsak találó a csilLAGot jelentő régies huGYAG, azaz hudJAG.

A béLYEGet , béJEGet, mint béJEGYzést rásütötték a bőrre.   Tehát kimutatható a JAG – GAJ gyöknek tűz, szem, föld, csillog jelentése.