MÁRTÍR – Vértanú. Sokat szenvedő ember. Valakiért, valamiért sok áldozatot hozó. [A hivatásos nyelvészet szerint: nk: latin < görög] A MÁRTÍR is M.R – R.M gyökből képzett szó: MaR – ReM. A szó nem jelentett egyértelműen áldozatot, mert ő csak egy esemény tanúja. Mitől válik valaki egy esemény szem- vagy fültanújává? A tanúnak ott kell lennie látó- vagy hallótávolságon belül. Vagyis az események közelében MARadó, a látóhatáron belül, azok MARTján pARTvonalán. Aki az események közelében áll, mindegy melyik képletes oldalról, MARTról, pARTról látja, de hiteles tanú. Ez a MARTon álló, aki egyenesen, pÁRTAtlanul, semerre sem hajolva, elmondta a történet lefolyását az ő szemszögéből nézve. Az ősi törvény legkevesebb két tanút követelt meg, akik más-más szemszögből, úgymond két különböző MARTról, oldalról látták az esetet. Ezért kellett legkevesebb két tanú a különböző szemszögi, oldali, pARTi, MARTi meglátás végett. Mit mondhatott: látTAM Úgy volt. Tehát ő aláTÁMAsztotta vallomásával a megtörténteket. Ebből idővel m > n váltással lett TAMÚ > TANÚ. Így ő is bele lett MÁRTva az ügybe. A tanú, a MÁRTÍR, MÁRTOR az események közelében forgolódva akaratlanul beleMÁRTOtta magát. Az RT hangcsoport – ÁRTÍ – a mÁRTÍr, a tanú valamiÉRT, talán igazságérzetéÉRT, vállalta az ügybe bemÁRTÁst. Ha hamisan tanúskodott, akár a bÖRTÖnt is kockáztatta, ÉRTÉkes szabadságát elveszítve. Akik súlyos eseteknél, akár szereplőként belemÁRTva az ügybe, kiálltak az általuk igaznak vélt dolgok bizonyítására valamely hatalom ellenében, könnyen válhattak vÉRTAnúvá. A vÉRTAnú ÁRTAlmatlan volt a társadalomra, sőt annak javát akARTA, de a hatalom félt tőle. A tÖRTÉnelem folyamán azokból lett mÁRTÍr, vÉRTAnú, akik a hatalomtól eltérő véleményüket, annak ereje ellenében is vállalni mERTÉk, s az igaz ügyÉRT tett fogadalmukat, esküjüket utolsó leheletükig megtARTOtták. Számukra létezett egy zsinórmÉRTÉk, egy meghaladhatatlan magas erkölcsi ÉRTÉkszint, amelyÉRT legÉRTÉkesebb tulajdonukat, életüket adták, azzal a REMénnyel, hogy az eszme, amelyÉRT meghalnak, egyszer majd győzedelmeskedik. A hatalom MARása nyomán lett a tanúból vértanú, amely MÁRTÍR megnevezést is kapott a fent felsorolt jellemzők nyomán. Az RT páros, mint T.R – R.T gyök: TíR – ReT, az igazi márTÍR báTOR, megTÖRhetetlen és RETtenhetetlen. A történelem folyamán, már az egynyelvűség idején, RITkán, de akadtak báTOR* emberek. Megfigyelhető: mindkét szó tengelyében jelen van az RT páros, hangcsoport: mÁRTÍr, vÉRTAnú. RT – TR kapcsolat itt: a máRTír, véRTanú vállalta eszméit az oTRomba bánásmód okozta gyöTRelmek ellenére, mindhalálig báTRan, kitaRTóan, a máRTír nem nézi a háTRányokat, lelki-testi gyöTRelmeket kínokat, életét, vérét adja egy ügyéRT. E szó ősnyelvi kifejezés, a görög nyelv megörökölte, innen a martur szavuk.

/*/ A TOR gyök kiemelkedést jelent a TORony szóban. Jelzőként beépült kiemelkedő foglalkozások megnevezésébe: neszTOR, szenáTOR, menTOR vagy személynevekbe: NikáTOR, VikTOR, HekTÓR és mások.