MESE – Csodás elbeszéléseket tartalmazó, naiv hangú, költött elbeszélés. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor tőből] A MESE az M.S – S.M gyökből induló szó: MeS – SeM. Kezdőhangja az M, a kisbaba első ajakhangjainak egyike, és azokkal szemben használja akiket, amiket nagyon szeret: m-m-m-m-m.
Ilyenek az anyukája, anyukája didije, kedvenc játékai, mondókái. A MESE nem véletlenül kezdődik az M hanggal. Az M a szájMozgás, Motyogás, Mondóka, Majszolás, a Mennyiségek, Milyenségek, Miért, azaz a kérdések meghatározó kezdőhangja. Az E, É hangok szerepének ismerete az emberi beszédben az élet egyensúlyhelyzeteinek megértésében, kezelésében fontos. Erre vonatkozóan a www.magtudin.org nyelvészeti oldalán, az Ismerjük meg nyelvünk hangjait című, az E, É hangokról szóló tanulmányban írtam, de amely tanulmány e könyv függelékében is megjelenik, vagy a www.kolumbansandor.ro honlapon: Az E, É nem csak hangok című fejezetben. Van Székelyföldön egy mondás, amely a MESE egyik jellemzője lehet: MEsze SEmmi (nesze), fogd meg jól. A MESE a SEhol SEM volt ország, soSEM volt királyáról, és a MEg SEM született hősről szól. A MESÉben sűrűn előfordul sok-sok csodás ESEMény. A MESE oda-vissza is fordítható szó. Egy példamondat, amely a MESE jellemzőit világítja meg: A MESE olyan ESEMényekről nyújt ESMEretet, amelyek talán el SEM (nem es) hihetők, s miközben azt lESEM, mi következhet, egyik ámulatból a másikba ESEM. Ez a körülírhatóság is igazolja magyar eredetét. Hozzáteendő még, hogy a MESE alapjául megtörtént ESEMények is szolgáltak. Szél fuvatlan nem indul. Ilyenek az óriások*, akik léteztek: Fanyüvő, Kőmorzsoló stb. A Földön olyan hatalmas méretű megmunkált tárgyak találhatók, amelyeknek megalkotására, azok egyik helyről a másikra szállítására nincs más magyarázat. A néptudat mélyén élő, valaha lejátszódott igaz történetek felszínre buknak a MESÉkben. A bibliai Énok könyvéből: „Az asszonyok pedig teherbe estek és hatalmas óriásokat szültek, akiknek magassága háromezer rőföt is meghaladta.” Hamvas Béla: Énókh könyve, 10. oldal. http://istenkereso.hu/letoltesek/tanitasok/Hamvas-Bela-Enokh_konyve.pdf Erre most már varrogathatják a gombot a hitetlenkedők. A MESE tanulsággal is szolgál: a kisgyerek elméjében elülteti az igazságosság érzetének magvát, mert egy életre beivódik tiszta elméjébe, kicsiny szívébe az, amit hallott. A CzF Szótár szerint: a „mese nem egyéb mint a módosított hangu besze, melyből el képzővel lett beszél, mint a mese törzsökből mesél. Hogy a b és m mint rokonszervü hangok fölcseréltetnek, bizonyítják a bekeg mekeg, bee! mee! bankó mankó, banya manya, bámbám mámmám stb. változatok.” Van még egy magyarázat. Varga Csaba: Ógörög: régies csángó nyelv című könyvének 93. oldalán, ahol a szájmozgás, motoszkálás, mot > mod > mond változásairól ír. „Mo magas hangon me, ebből a csángó kiejtésű mesze – mese […] Aki mesél, annak mozog […] motog a szája. Ez a mozgás motyosz. És éppen ez az ősgörög müthosz. […] Bármennyire is viccesnek hat […] mítosz pedig motyosz. […] müthe mese.” Ógörögbe az ősmag(yar)-nyelvből jutott a szó. Végezetül: az ES (esz) gyök kiterjedést is jelent. A MESE egyik jellemzője terjengősség, nagy térre és időre kiterjedés.

* Ha megnézzük az egyik óriásnak a múzeumban elfektetve kiállított csontvázát a mellette mozgó látogatókkal – Gulliver és a lilliputiak jutnak eszünkbe. A képek láttán nem tűnik valótlannak, hogy természetes magasságú ember elfért az óriás tenyerén (Petőfi Sándor: János vitéz). http://www.youtube.com/watch?NR=1&feature=endscreen&v=_mv6_f84s70 vagy http://urbanlegends.about.com/library/bl_giant_skeleton.htm