Az IGAZI ELEGANCIA az egész embert megérinti, ám nem feltétlenül az érzékiség felkeltése a célja. Az igazi elegancia az elmén, a szíven, az érzelemvilágon át kíván hatni az érzékekre.

Az igazi elegancia nem rikít, nem ordít, de ennek ellenére mind az elmében, mind az érzelemvilágban, szívben mély nyomot, kellemes emléket hagy, és hosszú távra tervez.

Az igazi elegancia maradandó, időtálló, nemes gyöngéden, szépen, könnyedén elhúzott, ívelten elvékonyodó, színes vonalvezetés, amely távolba veszően mintegy karcsúsodóan, követendő célt mutat.

Az igazi elegáns mozdulat könnyed, légies, kecses, tapintatosan megmutatkozó, ám nem szemtelenül felkínáló, kínálkozó, nem kihívó, de mégis megfog, lágyan vonzza a tekintetet, és magával ragad. Egy alig észlelhető ajakmozdulat, halvány, kedves mosoly, ígéret van a megcsillanó szembogárban, de nem akárkinek, mert nem feltétlenül eladó, mivel elmélyült érzelmi kincset vár cserébe saját csiszolt értékéért.

Az igazi elegancia finom természetes felhőbe burkolt illatvilágként belengi a tért, megérint, megragad, rabul ejt.

Az igazi elegancia az értelem párhuzamán hat az érzelemre, így keltve zsongást a szívben, így hatja át az érzékek minden zugát. Lélekemelő, ihletadó, lazán lebegő, nem bántó, nem hivalkodó, mégis minden ízedben borzongatva megmozgat. Beindul tőle a képzelet, érzed, hogy vele együtt szárnyalsz.

Az igazi elegancia művészet szellőinek hullámain száll a rapszódiák kellemével. Nem vergődik a divatirányzatok örvényei közt. Dallamai nem fülsiketítőek, hanem halkan, kellemesen andalító zene, a gyönyörű, dallamos fuvolahang, hárfahúr pendülő rezgése, amelynek harmóniája felemel, hullámosan ringat. Nem lármás, hanem finoman, alig észrevehetően neszező, halk, nem tolakodó.

Az igazi elegancia, finom, alig észrevehető selymes-bársonyos érintés, mint kellemes, üdítő szellő, virágillatot hozó, simogató langyos fuvallata. A jelen magasztos emelkedettsége, ami megfog, egész életen át vezet, elkísér, s majdan az emlékezés megszépítője, megnemesítője lesz.

 

 

A DIVAT maga a tomboló vihar. Nem az elmén, értelmen, szíven, érzelemvilágon át kíván hatni az érzékekre. A divat nem finoman közeledik, hanem megrohan, egyenesen, szemtől szembe a testi, érzéki embert támadja meg, mivel a legvadabb érzékiség felkeltése a célja, most azonnal. Nem megérint finoman, hanem homlokon csap: ide nézz! A divat a >mának élni< szemlélet eszköze. A ruhák vonalvezetése, a szín és illatvilág mind e célt szolgálja: ma, most éld ki vágyaidat, holnap már késő!

A divat teljesen az üzlet karmaiban van. A mai divat, saját mohó üzleti tervei megvalósításának eléréséhez alkalmas eszközzé, tárggyá gyúrja, alakítja, alacsonyítja le a nőt. Kisajátítja, csak a teste kell, csak a testét kínálja a férfivilágnak! A szíve, érzelmei sutba dobva. Nem az érzelemre, hanem az érzékekre hat.

Nem nőt akar, csak nőstényt!

A mai divat nem gyöngéd a nővel, keményen szembe támadja, rikító, túlszínezettséggel, túlhangsúlyozottan, a női nemiségre ösztönzéssel sodorja magával: azt teszed, amit diktálok! És a divat eléri célját. A mai divat élesen kiemeli a nő bájait, több a nyersen izgató pőre bőr, mint a szövet.

A mai napi divat kihívó, figyelemfelkeltő mozdulatokra, túlborzolt hajra, hivalkodó, felkavaró érzéki viselkedésre kötelezi a nőt, mert ezzel megfogja, ellenállhatatlanul vonzza, szinte magához rántja az érzékiségre kiéhezett férfi tekintetét. Erős, tolakodó illatfelhőbe burkolja, amely érzékiségét előtérbe, az érdeklődés középpontjába helyezi, és hagyja ott vergődni. A divatirányítókat csak a ma érdekli, az elkövetkező évad. A jövő mellékes. A nő érzelmei nem érdeklik a divatot irányítókat, és a férfiakat is úgy nevelik ezáltal, hogy csak nő teste érdekelje, érzelmei egyáltalán.
A divatot irányítók kezében áru lett a női test, aljas kívánság tárgyává alacsonyítva.

Megjegyzendő: a divatot követő műveltsége dönti el, mit követ a kínálatból. Van mérsékelt irányzat, arany középút. Lehet divatot követni a jóízlés határain belül is.