MIGRÉN – Görcsös féloldali fejfájás. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: francia < latin < görög] A MIGRÉN az M.G – G.M gyökből képzett szó:  MiG – GoM. A MAG, GOM kis helyre, kis csOMóba sűrített állapot, az agyi hajszálerek GÖRcse. A GR hangcsoport – IGRÉ – az UGRÁndozáshoz köthető szavak értelemadó hangcsoportja: bUGRIs, IGRIc, UGRAbUGRA és mások. A GR páros, mint alvó G.R – R.G gyök: GöR – RiG, a GÖRcs, RIGolya szavakban van jelen. A RIG gyök a RIGli szóban csavarosságot jelent. A http://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/migren/38 címen írja: „A migrén rohamokban jelentkező heves fejfájás, visszatérő, lüktető, nagyfokú fájdalom.” Vagyis a UGRÁló jelző találó. A https://hu.wikipedia.org/wiki/Migr%C3%A9n címet idézve: „Féloldali jellege miatt a görögök hémikraniának, nevezték, a latin hemicrania forma közvetítésével innen származik az ófrancia migraine, magyarul migrén.” Azt tudni kell, hogy az agyvelő ősi neveinek egyike: IKRA, amely az elme szEKRÉnyében a koponyában (kranio, crâne, craniu, cranium) van, ahonnan az ötlet szIKRÁja származik, amely a bOKROs megoldandó teendőket számon tartja, a mAKRAncos gondolatok helye. Tehát az ógörög megörökölt szóból alakította a kifejezést. A szózáró RÉN, mint R.N – N.R gyök: RáN – NoR, a görcsbe RÁNduló jelenség, de a RONt, RÁNt, RONda szavakban szókezdő. Ha N > M váltást alkalmazunk: RÉM, amely szó nem áll messze a jelenség okozta állapottól.