BŐR – LEPEL, DERME, HÜD
Milyen tulajdonságai –, s azok függvényében – milyen szerepe van a BŐRnek? A BŐR egy BURok, mely beBORítva a testet, ŐRzi a külső hatásoktól. Az egész test­felület BURkolata, ŐRe a B-ŐR. Jó hőszigetelőként LEPELszerűen beLEPi a testet, s a HIDeghatás ellen DERMEdéssel védekezik, bezárva pórusait.
A BŐRt BORítja, védi a BORz, azaz a SZŐR, mely szintén ŐR, és felBORzo­lódva óv a HIDegtől. (A SZŐR esetében az SZ hangnak SZORzati értelme van, és az ŐR szóval való összeolvadásának végeredménye: SZ-ŐR, ez a többSZÖRözött mennyiségre is utal.) Mivel a BŐR vízzel, HIDeghatással elsőként találkozik, és meleg esetén izzadással HŰTi, ÜDíti a testet a melegben, így a HÜD megnevezés is használatos volt. A HÜD fordítva DÜH, a harag, DÜH érzete a BŐRön is látszik, mivel a felfokozott IDegi állapotban színt vált, és még a szőrét is BORzolja.
A HIDeg ellen védi, például az állatok BŐRét, főleg a felBORzolt SZŐRrel. Az ősmag(yar)-nyelvből épülő utódnyelvek magukkal vitték a lePEL szó leharapott végét: PEL. Ebben az alakban a latinból sarjadó nyelvek használják: francia – PEAU, galíciai – PEL, katalán – PELL, olasz – PELLO, portugál – PELE, román – PIELE, spanyol – PIEL stb. Az északi országok nyelvében már a HIDeggel és a vízzel (HUD, UD) kapcsolatos névalak ragadt meg: dán, svéd – HUD, norvég – HUDen, angol – HIDe, DERM, holland – HUID stb. Mit szeret, mit nem a LEPEL, DERME, HÜD – BŐR? A DERME szereti a cirógatást, azaz, ha ciRMolják, mint a ciRMost. Szereti nagy melegben a HŰs pERMEtet, a finom szŐRME érintését, és szőrmentén simogatást. Nem szereti a hirtelen HIDeghatást, ha a nagy HIDegben DERMEdni, diDERegni, ciDRizni kényszerül, s nem szereti, ha kaRMolják.