DÁCSA – Fából épült orosz nyaraló. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: orosz] A DÁCSA az ősmag(yar)-nyelvi CSÁRDA szóból eredő. Szófordítás nyomán találunk kapcsolatot: CSÁRDA – DACSÁr. A DACS, DÁCS gyökök az alkotást kifejező TAK, TÁK, TÉK gyökcsalád, vagy az ÁCSol, CSElekszik, CSInál fogalomkörhöz tartozó.

A CzF Szótár leírása kicsinyítőként is említi: „buk-dácsol = buk-od-acs-ol, ismételt kisebb bukásokat gyakorol; nyög-décsěl = nyög-öd-ecs-ěl, folytonosan és kicsinyezve nyög, szök-décsěl = szök-öd-ecsěl, folytonos, gyakoribb és apró szökéseket csinál. Rokona (d-nélkül) ácsol, écsel, a rik-ácsol, köh-écs-ěl, és hasonló kicsinyítve gyakorlatos igékben, továbbá az ákol, ékěl, pl. nyiv-ákol, rik-ákol, pöf-ékěl.”   

DAJKA – Csecsemő vagy kisgyerek gondozására, felügyeletére felfogadott nő. Aki dajkál. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv] A DAJKA szónak magyar eredete elhazudhatatlan. A JK párosban ott bujkál a pajkosság, játékosság gondolata, amely a DAJKA szerepében nélkülözhetetlen. A JáK régen szájat jelentett. Nélkülözhetetlen a DAJKA AJKA is, hiszen azzal AJNÁrozza szép szavakkal (szÁJ) a kicsit. Azzal dalol, azaz DAJNÁl neki és azzal ADJA a puszit. Ezek mind fontosak, mondhatnánk – életfontosságúak a kisbaba, kisgyerek számára, mert ezek a szeretet jelei. Ettől lesz életteli és értelmes ember. Az a gyerek, aki nem kap elég szeretetet, sérült lélekkel nő fel, éli le életét. A szeretet oly táplálék az érzelmek – lélek – szív együttesnek, mint az étel a testnek. A DAJKA szót csak magyar nyelven lehet elemeire bontani, és csak magyarul ad magyarázatot alkotó hangjaival saját szerepének mibenlétére. Tehát ez a szó magyar nyelven alakult ki. Az, hogy a szláv nyelvekben is jelen van DOJKA alakban, azt jelenti, hogy a magyar nyelvből örökölték. Egyetlen szláv nyelvben, de a román nyelvben sem lehet minden jellemzőjére magyarázatot adni.  

DÁK – Erdély területén az ókorban lakó trák eredetű nép. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: latin < ? dák] A DÁKok azon magyar ajkú népekhez tartoztak, akik a Kárpát-medencét évezredeken át belakták. A nyelvükből fennmaradt DÁK szavak magyar nyelven érthetők. Váraik nevei szintén. Bíró Lajos: A magyar régmúlt titkai című könyvében, a Dákok fejezetnél ír róluk. Szármisziget vára, Szeredavár Arad mellett (Ziridava), Déva, Napoka, a napimádati hely, Tamaszidava, amely feltöltéssel, töméssel épített várat jelent, ilyen Temesvár. A DAVA VÉD jelentésű, VÉDVÁrrá AVAtott építmény, amely VÁD, azaz (vizes)árok által VÉDett. Ezek és még mások is mind az ő hagyatékuk. A románoknak semmi közük nincs a DÁKokhoz. A gőgös rómaiak sosem házasodtak össze a leigázott népekkel, legföljebb asszonyaikat erőszakolták meg, de házasságot nem kötöttek velük.   DÁKÓ – Biliárdgolyó lökésére való rúd. Tréfásan hímvessző. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német < spanyol] Az AK, ÁK (akác) ősmag(yar)-nyelvi gyök. Való igaz, ez a szó így nem tűnik magyarnak, de ha fordítjuk, akkor rögtön mutat valamit. A DÁKÓ – OKÁD. A DÁKÓ lökésre való RÚD. Az OKÁDás DURva kilökődés a szervezetből. És a szó fő elemeinek értelme is. A DÁ hosszú, magas, például: suDÁr. A DÁKÓ, támaDÓ vagy véDŐ (d), hegyes, ÉKszerű (ák) rúD. A d > gy, k > g rokonhangok válthatósága nyomán nemiségre is célzó: GYAKÓ – DÁKÓ – DUGÓ.   DAKOTA – A sziú indiánok egyik törzse. [nk: indián] A DAKOTA indiánok nyelve részben magyarul érthető, különösen annak LAKOTA ága.
Dr. Simon Péter: Ősi magyar nyomok észak-amerikai indián földön című könyvében ír erről: „[…] rádöbbentem arra, hogy a magyarok és az észak-amerikai indiánok általam vizsgált népcsoportjainak kultúrájában föllelhető nagyon gyanúsan közeli vagy teljes mértékű megegyezéseknek oly magas a számuk, hogy itt magyarázatul csak a közös tőről származás jöhet szóba.” 
http://derecske.jobbik.hu/content/%C5%91si-magyar-nyomok-%C3%A9szak-amerikai-indi%C3%A1n-f%C3%B6ld%C3%B6n  
Feltehetőleg a DAK, DAKO törzsi jellemzőt, fegyverféle nevét rögzít. A KOTA tevékenységre utaló (tak, ták, tok, alkot).    

DALIA – Vitéz harcos, hős. Szép szál férfi. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szerb–horvát < török] A DALI, DELI szavak szép szál jelentése a DÉLI nap állásának hasonlatából eredők.  A CzF Szótár írja: „Jelent általán hőst, leventét, vitézt, különösen olyat, kinek dali vagy deli termete van. Régi szó, s mennyivel jelentősebb mint az újabb időben alakult: lovag. […] a német Held (régi svédül haelad), ha megfordíttatik = dleh, deleh szinte öszveüt a magyar deli vagy dalia szóval.” Ezek az ugyanazon közös nyelvből eredés bizonyítékai. A szómegfordítás magyar nyelvi jellegzetesség. Sok ősmag-nyelvi kifejezés ment át megfordított alakban az utódnyelvekbe. A CzF Szótár a DOLMÁNY szónál írja: „Szathmárban divatos dalmahodik, azaz, testesedik, derékban vastagodik.” Vagyis a DALma DERék. A DALIA DERék ember. A D hang itt a keDves értelmét adja. A nap ekkor van egyenesen fölöttünk a legmagasabb (kedvelt) ponton, ÉLÉn. A szó ősmag(yar)-nyelvi eredetű. A VIADALon a DALIA arat DIADALt. Kemény küzDELmét (dia), melyben diaDALmaskodott, győzelmi DALlal köszöntötték. Aki a magyar nyelvnek ezt a rugalmasságát, szavainak több értelemből eredését, több burkolt értelmet hordozó tulajdonságát, bonthatóságát, részenkénti fordíthatóságát nem ismeri, vagy nem ismeri el, az nem ismerte meg ezt a nyelvet, nem tud semmit róla. Az ősmag-nyelvből gyökerező utódnyelvek átvették a szót. Tehát, se nem szerb–horvát, se nem török–tatár. Inkább közelebb állna az ógöröghöz, mely egyenesen az ősmag-nyelvből örökölte.   DÁMA – Hölgy, úrinő [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német < francia] Az EMBER, a nőt és a férfit egyetlen kifejezésben említi. EM a nő. Ez különböző nyelveken más magánhangzóval is kifejezhető, sok esetben az E hang átvált A, Á, O hangra. Így lesz dame, woman, femme, femeie stb. Eredete ősmag(yar)-nyelvi, nem német, nem francia. A DÁMA szó D hangját is csak a magyar nyelvből lehet magyarázni. Nem hiába, hogy magyarázó nyelv! A francia MADAME = hölgy, asszony, MA DAME = hölgyem, asszonyom, épp mint az angol mylady. A my, ma mindkettőnél birtokos névmás. A DAME – EMAD fordítás nyomán látszanak az alkotó elemek, amelyek a nő szerepére világítanak. EM – emlő, mell, emet. Az EMet szoptat, tejet AD – EM-AD – DA-ME – DAME. Minden megnevezés a szerepkör jellemzőinek felsorolása. Aki ezt nem így tudja, az nem ismeri a magyar nyelv felépítését. S ha már szó esett az angol LADY szóról, annak fordítása DYLA. A DILI szó a magyar nyelvben ma már kevésbé használatos, vagy nem épp megtisztelő értelemben, de az ősmag-nyelvben több értelmet takart. Az egyik a latin által megörökölt DILIGO = becsül, tisztel, szeret. A másik jelentése: szerelem. Vagyis a DILI, DILA, LADI, LADY megbecsült, tisztelt és szerelemmel szeretett IDI, ÉDI, LÉDI. A DILI = szerelem, a DILIS = bolond. Aki szerelmes, az bolondul valakiért. A kötnivaló bolond szív bolondulásig szeret. Egy – minden természetes emberi beszédhangot használó – nyelv nem kölcsönöz hanghiányos nyelvektől. A mégis besodródó szavak nem épülnek be szervesen a nyelvbe. Tehát nem a magyar nyelv vette kölcsön,(Glatz szerint: lopkodta), hanem csak visszajött idegenből a valaha eltávozott kifejezés.