Mit tud kifejezni a magyar nyelv néhány hang segítségével?

VAL, VÁL, VEL, VÉL, VIL   VALaha  SÖTétség  HONolt,  HOL mindent TAKARVAL  VALa (írhatnánk: TAKARVALA). Teremtői AKARAT  VOLt,  HOgy  a  VILágosság  TAKARVAL  LEGYen.  Az AKARAT egyik szómegfordított alakja: TAKARA.
 
Székelyföldön, főleg a Székelyudvarhely környéki falvakban a -VA, -VÁ, -VE, -VÉ képzős szavaknál mindig használják az L bővítményt. Mondhatnánk úgy is: megmaradtak az ősi szóalaknál. Példaként: állva-l, sózva-l, takarva-l, tekerve-l, szabva-l vagy áll-val, sóz-val, takar-val, teker-vel, szab-val azaz áll-van, sóz-van, takar-van, teker-ven, szab-van avagy állt lenni, sós lenni, takart lenni, tekert lenni, szabott lenni   Tulajdonképpen ezek a képzők a VAN segédige csökevényei, mindannyi cselekvéskövetkezményi állapotot jelöl. A VA és LE ősgyök bővítményei, és a LÉt, ÉLEt, ÁLLApot kifejezésének szavakba épült eleme. A VALa vagy LEVe sűrítménye, a LÉt megjelenítői.

SÖTét  = SATírozott, TUSsolt azaz TAKART. SÖTétben keresünk nem látható, a SÖTét által TAKART tárgyakat: HOL VAN, HOL LÉTezik, HOVÁ LEVe?   Aztán LÉVén, HOGY a Teremtő v/ÉLetet akart teremteni, elVÁLasztotta VALa a SÖTétéséget a VILágosságtól: LEGYen VILágosság, és LŐN! És LEVe a VILágosság neve napVAL, mert Isten a NapVAL VILágosította meg a FÖLdet (VILágosság VAN kelj v/ÉLetre FÖL/d!) A FÖLD az ÉLET számára FÖLDerített bolygó.   LŐN = LEtt, LEVE, valami, ami fejlődőképes: NŐL. A VILágosság is NŐL hajNALtól, azaz kiHAJt és NŐL– HAJ-NŐL – HAJ-NAL. A HAJNAL régi neve még beszédesebb: HOLVAL.  HOL = takart, sötét, VAL = szétVÁLt a sötét, VILágos LŐN.   A VAGY ősi alakja inkább VALGY lehetett.   HOGY VAGY?   
HO (takart) GY (állapot), tehát a HOGY = megVILágítandó ismeretlen. VAGY, teljesen: VALGY = VAL (fény), GY (állapot)   HOGY VAGY? – jelentése: HOGY = Előttem takart (ho), állapot (gy), VAGY = igazi (va), állapot (gy)   JÓL VAGYOK – J = legkedvezőbb, ÓL – ÉL – ÁL (állapot), VAGYOK = VALós (va) állapot (gy), OK = nyilvánvaló (szem = OK). NYÍL-VÁN-VALÓ, NYI-LV-ÁN-VALÓ NYÍL = kitárt, LV = LéVén VÁN = VAN, VALó = VILágos.

ÉLET: VAL, VEL, VIL = VALóság, VALamiVÉ VÁLik, LEVe (lőn, lét) LEVe (víz), LEVegő   FÉNY: – VAL, VEL, VIL = VILágos, VILLan, VÁLik   BESZÉD: – VAR, VER, VOR = VARrog, VERbál, VORbál, paláVERez, VERi a száját, VERsel, VÉLekedik, VÁLaszol (r > l), FELel (v > f és r > l)   ÍRÁS: – RAV, ROV = felRÓtták, írásos megROVást kapott, ROVáson van, ROVott múltú – ezek feljegyzett, leírt tényekre vonatkoznak.   Tehát az ÉLET, FÉNY, BESZÉD, ÍRÁS – a legfontosabb életjelenségek – alig négy mássalhangzóval, magánhangzóval kifejezve.   Idegen nyelvekben, melyek csak az ősmag-nyelv alapjain állhatnak, mert onnan sarjadtak, ugyanez a gyök van jelen: LIVe, LIFe, LIght, LIcht, LEben, LUmiere, VIe, LUce, VIta stb.