MUSZÁJ Okvetlenül kell, szükséges. [bérnyelvészet: német]

A MUSZÁJ szó több részből alkotott, mint minden összetett szó. Ám a magyar nyelvben nem jöhet létre egyetlen szó sem, amely nem illeszkedik tökéletesen a nyelvszerkezeti vázba. A szavak végső alakjai illeszkednek a nyelvszerkezet követelményeinek szabályaihoz. Torzó nem marad életben.

Az elemzésnél figyelembe veendő, hogy a nyelvet egy népréteg eSZező tájnyelvként beszélte. Az ógörögök és csángók Özönvíz utáni példája. De ugyanígy volt annak előtte is.

Az M.SZ – SZ.M gyök: MuSZ – SZuM, a SZUMma – MASZsza, a mérhetetlen TÖMegösszesség, SOMma, a SIMma MIndenSég.  SUMma vagy SEMmi a két véglet.

Az SZ hangcsoport – USZÁ – a mUSZÁj szóban azt is jelenti, hogy nagyon kUSZÁlt állapotban különleges a kÉSZÜltség, a bajban levőnek bele kell tennie az önrÉSZÉt, használnia kell az ESZÉt, hogy győztesen megÚSSZA a bajt, s megoldódjon a gondjainak tömege, summája.

Az SZ.J – J.SZ gyök: SZáJ – JeSZ, a SZUJ gyök, emelkedést jelentett az ősnyelven. Ezt mutatja a kÚSZÓnyövények neveiben: paSZULY, fuSZULYka, SZULák, SZŐLő és mások. A gyök jelen van az utódnyelvekben is ily jelentéssel. A hangzás a fontos, nem az írásjel, s a hangváltás lehetősége (j > l), amelynek kulcsa a kisgyereknél, és a pösze embereknél van. A JESZ gyök GYŐZelem. GYŐZőt jelent, de iJESZtőt, iJESZtést is.

Ezért maradtak a tájnyelvekben a ’JESZ-szusom, de megJESZtöttél’ szólások és változataik

JÉZus nevében a GYŐZtest és a magasba SZUJót, SZÁLlót, majd a gonoszokat iJESZtő, leGYŐZő, GYŐZtes királyt.

A MUSZáj szó tehát a dolgok SZUMmáját, összes követelményeit sűríti, és teljesülése nyomán megoldja a gondok TÖMkelegének gubancát. Ha nem, akkor a SEMmibe belevesz az összesség.

A szó keletkezésekor nem nélkülözésről volt szó, hanem túlélésről. Életbe vágó kényszerítő ok miatt oly dolog megtételéről, amely bár túllépi az emberi teljesítőképesség határát, de akkor is meg kell(ene) tenni, de most rögtön, mert különben vége! Ami MUSZÁJ, az nem csak KELL vagy SZÜKSÉGES, több ennél – a szükségnél erősebb, kényszerítőbb.

A MUSZÁJ nagy úr – tartja a mondás. A szó a klasszikus rövidítés mintapéldánya.

A MUSZÁJ azon kevés szavak közé tartozik, amelyeknek meghatározható keletkezési idejük. A MUSZÁJ szó létrejötte megelőzte a Vízözön végi MEGÚSZTUK szóét.

A MUSZÁJ a Vízözön kezdetén, a MEGÚSZTUK annak végén keletkezett szó. Mindkettő a bárkalakók száján költ. A Földet körülölelő vízgyűrű alázuhanása következtében a hatalmas tomboló víztömeg nőtt, emelkedett a vízszint, ellepte a legmagasabb hegyet is.

Amikor már a hegy csúcsán levő előtt csak a legmagasabb fa volt a mentség, akkor mondhatta valamelyik bárkalakó: MÁSSZÁL! Ám, amikor a legmagasabb fára felMÁSZót is SZÁJmagasságban mosta az ár, mit tehetett volna e végveszélyben?! Ekkor hangozhatott el szintén valamelyik bárkalakó szájából: Most ÚSSZ vagy SZÁLLJ! E szóra nincs más magyarázat.

A MUSZÁJ oly kényszerhelyzet, amikor a LÉT A TÉT.

Ma is elhangzik a nagy bajba keveredett egyén felé: MOSt MÁSSZÁL ki belőle.

A nyelv kulcsszavakba sűrítve őrzi a világ, az emberiség történelmének kulcsfontosságú fordulatait!

Mi a mondanivalója a MUSZÁJ szónak? A MUSZÁJ több mint a jó volna, fontos vagy szükséges, és több mint a kell! A szó mondanivalója az elkerülhetetlen kötelező tett. A MUSZÁJ nem tűr ellentmondást, magyarázkodást, halasztást! A MUSZÁJ az elkerülhetetlen végső megoldás, az utolsó – a nincs tovább előtt – talán még megtehető kötelező lépés.

A CzF Szótár szerint: „a német musz seyn elferdítése; am. meg kell lenni.” Kiem. K.S.

Nem német szó!* Ez így nem igaz! Nem fogadható el még az oly nagy tekintélyű szótárszerzőktől sem. Egy olyan kifejezésekben bővelkedő nyelv, mint a magyar, kialakítja magának minden helyzetre tökéletesen illő, sajátosan egyedi kifejezéseit.

Amint lord Bowring írta: „Nem szorul senkire, nem kölcsönöz, […]”

Azt mondhatjuk, hogy a német musz seyn – az eredeti ősnyelvi Most ÚSSZ SZÁLLJ tömörült, összevont, sűrítményének – a MUSZÁJ szónak nyersfordított, módosult alakja.

/*/ Zebegény nevét is hiába erőltetik német nyelvből eredőnek. Őskori eredeti magyar megnevezés. Nem egyetlen szó ez a német nyelvben. Ezrével találni magyar szavak módosult változatait, amelyeket németül nem lehet átfogóan megmagyarázni. Ilyenek a Schinken (sonka), Wagner (bognár), Wagen (kocsi, vagon), Kurbel (kurbli), Kurz (kurta) és mások, amelyeknek magyarul minden alkotó gyökszavuk külön körülírható, magyarázható, szóbokraik, összes értelmi kapcsolatrendszerük vonatkozásai megtalálhatóak a kezdőgyöktől az utolsó hangig.

 

Árvíz, Nő, Segítség, Fulladás, Éghajlat, Vihar