A MUSZÁJ szó megértéséhez, csak a valós emberi történelem elfogadása nyomán jutunk el. A szó keletkesése a legnagyobb eddigi földi kataklizma, a Vízözön idejére tehető. A Vízözönnek, az azelőtti világnak rengeteg bizonyítéka van itt a Földön, de a tudomány, mivel nem tud materialista (anyagelvű) alapon nyugvó magyarázatot adni azokról, így mélyen hallgat. Ugyanis, ha elfogadná, kutatná, végül eljutna a teremtéselmélet kötelező elfogadásához, amit több mint kétszáz éve tagad.

MUSZÁJ – Okvetlenül kell, szükséges. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német] A CzF Szótár szerint: „a német musz seyn elferdítése; am. meg kell lenni.” Ez így nem áll! Nem fogadható el. Egy olyan kifejezésekben bővelkedő nyelv, mint a magyar, kialakítja magának minden helyzetre tökéletesen illő, sajátosan egyedi kifejezéseit. Amint lord Bowring* írta: „Nem szorul senkire, nem kölcsönöz, […]” A szó keletkezésekor nem nélkülözésről volt szó. hanem túlélésről. Életbe vágó kényszerítő ok miatt oly dolog megtételéről, amely bár túllépi az emberi teljesítőképesség határát, de akkor is meg kell(ene) tenni, de most rögtön, mert különben vége! Ami MUSZÁJ, az nem csak kell vagy szükséges, több ennél – a szükségnél erősebb, kényszerítőbb. A MUSZÁJ nagy úr – tartja a mondás. A szó a klasszikus rövidítés mintapéldánya. Mit jelent az, hogy MUSZÁJ? A MUSZÁJ több mint a jó volna, fontos vagy szükséges, és több mint a kell! A MUSZÁJ nem tűr ellentmondást, magyarázkodást, halasztást! A MUSZÁJ az elkerülhetetlen végső megoldás, az utolsó kötelező lépés. A MUSZÁJ azon kevés szavak közé tartozik, amelyeknek meghatározható keletkezési idejük. A MUSZÁJ szó létrejötte megelőzte a Vízözön végi MEGÚSZTUK szóét. Az Özönvíz hatalmas tomboló víztömege nőtt, emelkedett a vízszint, ellepte a legmagasabb hegyet is. Mit lehetett még tenni e végveszélyben?! Csak ezt: Most ÚSSZ vagy SZÁLLJ! Erre a szóra nincs más magyarázat. Nem a kell, a szükséges, jó volna, fontos szavak értelme, mondanivalója van a szóban, hanem az elkerülhetetlen kötelező. A MUSZÁJ oly kényszerhelyzet, amikor a lét a tét. A NYELV kulcsszavakba sűrítve őrzi a világ, az emberiség történelmét!

KATAKLIZMA – Nagyarányú természeti csapás. Pusztító erejű társadalmi fordulat. [nk: latin < görög] A KATAKLIZMA K.T – T.K gyökből indul: KaT – TaK. A KA ősgyök kör és görbület (a megszokott természetes egyenestől eltérő) kapcsolata tagadhatatlan. A CzF Szótár a KAT gyökről: „elvont gyök és hangutánzó a katak, katakol, kattog, katrat, kattogtat szókban; rokon vele a csata, csattog, csatináz szókban eléforduló csat; továbbá kotor, kotorász, kutat igék kot, és pattog, pattogtat igék pat gyöke.” A fentiek szerint a KA – CSA – PA ősgyök rokonság (kattan – csattan – pattan) a CSApás szót hozza közelképbe, amint a MÉKSZ bevezetőben is mutatja. A CSApás félreút a megszokottól. A CSATtanó CSApás felforgatja az addigi állapotokat a TAK gyök vagy egészében a KATAK (kat-tak) ezt a KÁrTÉKony TevÉKenységet is sűríti magában. A KATA – CSATA párhuzam értelme is él itt. A KL páros ez irányú jelentése a lesújtó öKLelés, a pusztítás poKLa, a romboló sziKLaomlás, a lelki felzaKLatás szavakban nyújt párhuzamot. A KATAKLIZMA által hagyott felborzolt állapotokat a ZM páros jelentése érzékelteti, amely a sérülésekből eredő egyenetlen felületek, romok, maradványai leírója a doroZMa, roZMár, koZMa szavakban. A ZM páros megvillantja a reményt is, hiszen minden KATAKLIZMA bizonyos katarzissal jár a túlélők részére. Az ZM páros jelen van az: iZMos (megerősödés), jáZMin, roZMaring (felvirágzás) szavakban. A Z.M – M.Z gyök: ZöM – MoZ hangjaival alkothatók: ZAMat, ZÖM, ZÜMmög, MOZog, MÉZ, mint kellemes hangulatot, érzést keltő szavak.   KATARZIS – Tragédia hatására végbemenő erkölcsi megtisztulás. [nk: görög] A KATARZIS a K.T – T.K gyökből indul: KaT – TáK. A KAT gyök, KATA bővítmény a kezdő, akár a KATAklizma esetében. A KATA – CSATA párhuzam itt is él. A KATARZIS szónál lemérhető a hangok egyéni szerepe egy szó végső értelmének kialakításában. A KATAKLIZMA része a zivatar is. ZI-VATAR – KATAR-ZI/s.– ZI-KATAR. Csak a v és k hangok különböztetik meg, és a hangsorrend felcserélődése. Mindkettő elemi erő, amely változást idéz elő. A zivatar külső erő, amely a környezetben hoz mélyreható változást. A KATARZIS bent megy végbe, az emberi lélekben, mélyre KOTOR, az érzelmek, indulatok gyökereit is érinti. A KATAR (kotor) mélyrehatás, a ZIS a tett (dia, zia). Az RZ páros a boRZalom szó tengelyében, az éRZés, éRZelem mélyét érintő hatásról beszél. Ez a szó az ősmag(yar)-nyelven fogalmazódott a Vízözön után. * Sir John Bowring (1792-1872) angol nyelvész sok nyelvet beszélt, köztük a magyart is. Sok magyar költeményt fordított angolra. Kiadott egy verseskötetet is, – Poetry of the Magyar’s – amelynek előszavában írta nyelvünkről az itt közölt elismerő megállapítást 1830-ban. „A magyar nyelv messze áll magában. Egész sajátos módon fejlődött és szerkezetének kialakulása olyan időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb európai nyelv még nem is létezett. Önmagában következetesen és szilárdan fejlődött nyelv, amelyben logika van, sőt matézis, az erő, a hangzatok minden hajlékonyságával és alakíthatóságával. Az angol ember legyen büszke arra, hogy nyelve az emberi történelem eposzát tünteti fel. Ki lehet mutatni eredetét, kivehetők, szétválaszthatók benne az idegen rétegek, amelyek különböző népekkel való érintkezés során rávakolódtak. Ezzel szemben a magyar nyelv egyetlen darabból álló terméskő, amelyen az idők viharai karcolást sem ejtettek. Nem az idők változásától függő naptár. Nem szorul senkire, nem kölcsönöz, nem alkudozik, nem ad és nem vesz senkitől. E nyelv a nemzeti önállóság, a szellemi függetlenség legrégibb és legfényesebb emléke. Amit a tudósok nem tudnak megfejteni, azt mellőzik. Ez a nyelvészetben is így van, éppen úgy, mint a régészetben. Az egyiptomi régi templomok egyetlen kőből készült padolatait sem tudjuk megmagyarázni, honnan, melyik hegységből vágták ki e csodálatos tömegeket. A magyar nyelv eredetisége, még ennél is csodálatosabb tünemény. Aki megfejti, az isteni titkot boncoland, annak is az első tételét: – Kezdetben vala az Ige és az Ige vala az Isten, s az Isten vala az Ige.”