NÉGYA háromnál eggyel több. [bérnyelvész: finnugor]

A NÉGY N.GY – GY.N gyök: NéGY – GYeN. A GY kulcshang, az eGY, aGY, naGYság fogalmi háttérben. A GY a cselekvés, alkotás kifejező hangja: GYa, DJa, DIa, és mind az eGY, mind az aGY esetében elsősorban a cselekvés, alkotás, teremtés, és az ezek mögötti megfoghatatlan naGYság fogalmát képviseli.

A szám magyarázható:

A teremtett világ NÉGY fő jellemzője: „teljessége, tökéletessége, összhangja, szilárdsága”.

Vagy a NÉGY fő isteni tulajdonság: igazság, szeretet, hatalom, bölcsesség.

A NÉGY égtáj, NÉGY évszak, NÉGY őselem, a NÉGY végtag.

A NÉGY ponton támaszkodás biztonsága stb.

A NÉGY mint megnevezés már nehezebben magyarázható, de mint minden számnak, a NÉGYnek is köze van az EGYhez.

Az EGY a teremtés kezdete, az alap. Az EGY és KEDves egyesülése, az érkező HARMAt nyomán családdá válás több cselekedetet, munkát követelt meg.

Az EGY az alap, maga a lét. A NÉGY a lét további anyagi feltételeinek megteremtése. A rámutató felkiáltás. Minden szám megnevezésének egyik névadója a család vekedéséhez köthető. Az EGYén, a KEDves, a HARMat után jövő: NÉ EGY.

Az N hang a Növekvés, Nagyság, az É az Égi magasság, a cÉl kulcshangzója, a GY a GYökér a GYENge sarj, a GYermek, de a GYakorol, GYárt, GYümölcs is.

A GY szerepe összetett. NéGY az eGYben, eGY a néGYben, a naGY véGY, téGY, léGY (munka), a megvalósult EGY (család) összessége. A továbbiakban kézzel-lábbal, mind a NÉGY-gyel tenni kellett – NÉGYelni. A NÉGY a további kiteljesítő, átfogó, alkotó munka. Csak ebben a megközelítésben lehet keresni a szó –, mint értelmi sűrítmény – mondandóját.

A család, annak NAGYra – NÉGY tagra – növekedése is névadó jellemző, a megnevezés egyik kulcsa, mivel egy NÉGYtagú NAGYcsalád ellátása több munkát, azaz NÉGYelést, NAGYobb teljesítményt igényel.

Az a leGÉNY, aki képes kemény NÉGYelésre, annak jó a GÉNje, GÉNY-nye, a leány azt választja iGÉNYei kiEGÉszítőjének, kielÉGÍtőjének. A NEK gyökben is rejlik némi NÉGY értelem. Erről a neki címszónál.

A család NÉGYtagúvá válásának következménye a körosztó kereszt rajzolat megjelenése már a történelem hajnalán. Így osztották el az egy körben lerakott ételt NÉGY felé: négy FERre TÁJták (fertály) , vágták. Későbbiekben a kereszt lett a sokasítás: összeadás (+) szorzás (x) jele is. Ez a Krisztus* szerep, az egyenlő elosztás biztosítása. Ez már a jövő, amit ma sokan nem hisznek bekövetkezendőnek. Bővebben a lábjegyzetben és a kereszt címszónál.

A fordított gyök – GYEN – nem GYENgeség, hanem kemény NÉGYeléssel (munkával) kieGYENsúlyozott megoldás felé eGYENgetés.

Az írásszakértők, a grafológia szerint a NÉGYes a cselekvés, a munka száma. A már említett vÉGY, tÉGY, lÉGY is munkához kötődő. Ehhez talál a kézzel-lábbal dolgozó kifejezés, amely szintén NÉGY, és ennek maradványa a székelyeknél (s máshol is) a kemény munkára még ma is használt: NÉGYelni(!) felszólítás.

A NÉGY számnévnek több megnevezése volt. Ilyenek a munkára serkentő FERre (erőre), FURton (állandóan) tenni, TETTre, PATTra, KATTra, CSATTra és a ma is élő NÉGYelni felszólító szavak.

A NÉGY számnév ősi megnevezései a FERtály = negyed (fer = négy, táj = vág) szó magyarázatán kívül megmutatják, honnan erednek az utódnyelvek NÉGY jelentésű szavai, amelyek azon nyelvek hangzástörvényei szerint módosultak. Ilyenek: quatro, quattuor, catro, keturi, patru, empat, csetire, ceithre, tetra (ógör.), tessere (újg.), four, fire, fyra, nne, afar, arbe, erba, apat stb.

Ha a kisgyerek rosszalkodik, mondják: – Ma megNÉGYellek! Vagy: MegeGYENgetlek!

Szabó Szilvia: „A négyes szám maga a kiegyensúlyozottság, a tökéletes rend megnyilvánulása. Kifejeződik benne a teremtett, az érzékelhető világ teljessége, tökéletessége, harmóniája és szilárdsága.” Kiem. K.S.

Komoly, tudatos, kemény NÉGYeléssel lehet eGYENsúlyban maradni, tisztán, becsületesen.

A NéGYeL szó három vázhangja: N-GY-L és NY-G-L (lágy-kemény változataikkal) mutatja a hozzáállás LéNYeGét: Ne LéGY rest, LeGéNY! Ne LáGYaN, LaNGYosan állj hozzá, hanem aGYaLóN, és NéGYeLj, hogy LeGYeN, amit eGYeN a család!

NéGYeL – LéNYeG – aGYaLóN hangváz: N-GY-L – L-NY-G – GY-L-N.

Vagy: NéGYeL – LáGYaN – LeGYeN hangváz: N-GY-L – L-GY-N – L-GY-N.

NÉGYEL a LEGYÉNY, mert így érik férfivá!

NéGYeLLeGéNY hangváz: N-GY-L – L-G-NY.

A 4 számjegy alakja nem véletlenül lett a SZÉK felfordított alakja. A SZÉKnek NÉGY lába van, amely – a könnyen billenő három lábbal szemben – biztonságos, billenésmentes, szilárd fekvésű. A SZÉKes népek letelepült, helytülő, helytálló, földjüket szerető, ahhoz kötődő, SZÉKita, SZOKotáló, NÉGYelő népek voltak, saját maguknak termesztettek, tenyésztettek eleséget.

A SZÉKITA, SZKÍTA nép elsősorban nem a harcairól volt híres –ahogyan sokan beállítani szeretnék – hanem a SZÉKes, letelepedett gazdálkodó rendszeretetükről. Persze, ha muszáj volt, megvédték magukat, de nem voltak leigázó típus. Megfigyelhetők a történelmi SZÉKes népek világszinten. Nem világpolgárok, rendkívül kötődnek szeretett szülőföldjükhöz: SZÉKelyek, etruSZKok, ma toSZKánok, baSZKok, gaSZKonok, SZKotok (skót), korSZIKaiak, SZICliaiak, eSZKimók. Valamennyi kötődik szeretett szülőföldjéhez, olyannyira, hogy kirobbantani sem lehet onnan őket.
——————————————
/*/ Csak ez a kötődése, nem a kivégzőoszlop. Az őskori emberek ismerték ennek jelentését. Innen ered a kereszttel osztott kör jelképe. Ezért találni ősi sírokban kereszteket. A gazdagok által elnyomott emberiség mindig vágyott volna a javak egyenlő elosztására. A beígért Megváltó szerepe ez. Ezért mondta Péter Jézusnak: Te vagy a Krisztus, az Élő Isten fia. Akkor még senki nem tudta, hogy miként hal meg. Tehát az ősi kereszt jelkép, szimbólum, jóval régebbi. A zsidó népnél is régebbi, Özönvíz előtti ősi jelkép.

 

Delta szék - Dobos-Bútor Kft.