Nem vagyok biztos, hogy a SCLAV-ból ered a SZLÁV megnevezés, s erre van egy nyelvi okom. A SZLÁV nyelvek hangtani szabályai, hangzástörvényei szerint, tömörítik a mássalhangzókat a szó elején, vagy inkább kiejti a magánhangzókat onnan. Akkor ez okon az SCL hangcsoportnak maradnia kellene. Inkább vélem azt, hogy a SZLÁV népcsoport az ősnyelvet beszélők közül LeVÁLt SZeLEVény, SZLEVény, SZLOVén, SZLAVón csoport, amely tovább osztódott. Minden nép a nevében, nevének hangzóiban tömörítve hordja legfőbb jellemvonását. Az eRőS OROSZ (oroszlán, ursz, urusz = medve). A saját aKaRatáN, makacskodó öKRéNY, UKRÁN. A büszke, mindenkit lenéző hetyke HeCS-CSEH. A magát SZeReBBnek, központibbnak, (szer = közép), fontosabbnak képzelő SZERB. A HORVÁT a HoR magaslat és mélység: hor, har = hegy, horpasz, harpasz = völgy (kiharapott mélység), ilyen hegyes-völgyes környezetre vetődöttet is jelenthet, de a VAT gyök = víz (vízbe avat),így lehetett hegy-völgy-víz értelmű is. A SZLOVÉN – úgy tűnik ؘ– két megnevezés összevont alakja: SZLoV és VeNd. A VEND, VAND = víz, valaha hajós nép. Hasonlóan a VANDál (vánd-orló, elfolyó víz), litVÁN (van = teknő, nav = hajó, nav-igál), DÁN (nad, nad-ár = víz), sVÉD (ved-el, ved-er), norVÉG északi (nor) VÉGen élő, de a VÉG vizet (d > g hidro-, hig, ved, vég), hígat, folyékonyat is jelent. A víz = híg, hid (hidro-, hideg). Az (v)íJZlandi jég és aJZó, feltörő (forró)vízjelentés együtt. E népnevek mind hordozzák a VÍZ különböző ősnyelvi megnevezését neveikben.