NOKEDLI Galuska. [bérnyelvészet: német]

A NOKEDLI szó az N.K – K.N gyökből indul: NoK KoN. A gyök a KUNkorodás, KONcsorodás (székely) szavak indító gyöke.

A K hangcsoport – OKE – a vAKAr, szAKÍt, vÉKOny, szAKÁcs szavakban a nOKEdli készítés némely vonatkozásait mutatja.

A K.D – D.K gyök: KeD – DiK, a noKEDli KEDvelt étek. Ma is járja a mondás a szép, mutatós lányra: Tud-e noKEDlit szaggatni? A finom noKEDlivel készült pörkölt DIKál, azaz tetszik mindenkinek.

KEDveltséget jelző gyökként – a nagy támlás vagy karosszékek ellenében – könnyedén kezelhető konyhai hoKEDli nevében is jelen van (hopp kedlem).

A DL hangcsoport – EDLI – a nokEDLI, nUDLI, hokEDLI, jÓDLI, rÁDLI, rÓDLI szavakban a kEDvest kifejező.

A kötött mássalhangzó-párosok hangkieséssel alakultak ki. A kEDves: KEDel, KEDeLI, kEDLI volt. A KEDÜS, KEDEL szavakba később beilleszkedett a V hang, Vidám jelentéssel: kedVes, kedVel.

Voltak a múltban is szerelmes asszonyok, akik a KEDvelt noKEDlivel várták KEDves férjeiket. NO KEDLI, kend? KEDLED  eme ELEDELt, amikor nyELED EL? A kacsa nokedli társítás is nagyon régi, réges-régi ősnyelvi mondás lehet. A szó régi alakja talán lehetett NEKEDLI is.

NoKeDLi – No KeDLi – No DiKáL hangváz: N-K-D-L – N-K-D-L – N-D-K-L.

A szó még az ősiségben alakult ki, és hibátlan pontossággal illeszkedik a nyelvben a folyamat leírásába.

A NOKEDLI eredeti ősi magyar étek, neve tövétől hegyéig magyar szó, a német nyelv átvette. A német konyha nem a készítményeiről híres, csak a műszaki ellátottsága magas szintű. A németek, ha jót kívánnak enni, magyar konyhát keresnek fel.

A NOKEDLI nem német találmány.

A DL páros, mint D.L – L.D gyök: DoL – LaD, a DOLog csaLÁD szavakban.

A NOKEDLI – ILDEKON teljes átfordítás mutatja, hogy ILDIKÓN múlt a jó NOKEDLI készítése.

Mindkettő férfiak kedvence: ILDIKÓ és a NOKEDLI is.

NoKeDLi – ILDiKóN hangváz: N-K-D-L – L-D-K-N.

Amint az ILDIKÓ* név nem német, úgy a NOKEDLI sem. A magyar férfi KEDLI, DIKÁL neki ILDIKÓ és az általa készített NOKEDLI is.

NoKeDLi – KeDLi – DiKáL – ILDiKó hangváz: N-K-D-L – K-D-L – D-K-L – L-D-K.

DL – LD kapcsolat: az első nokeDLi, nuDLi a munkáját jól végző megéhezett férfiember zsoLDja volt, meglehet épp egy tűzről pattant ILDikótól.

/*/ Az ILDIKÓ név, ősnyelvi eredetű magyar név, nem német. Csak átvett módosult változata él a német nyelvben. A név minden gyökszava, hangcsoportja, le az utolsó hangig, értelemhordozó, magyar nyelvi elemzésben a név mondanivalója is megismerhető, hiszen minden név sajátos tartalommal bír. A névadások kezdetén senkire nem dobtak rá egy nevet csak úgy, mint egy pokrócot.

——————————- 

 ILDIKÓ – Német eredetűnek mondják, pedig a szó minden eleme magyar, olyannyira, hogy kitetszik belőle: még az egynyelvűség idején alkották. Előzményei, párhuzamai lehettek az ILma, ILona, ILva is.

Az IL ősgyök az ILLan, vILLan, ILLat, ILLet, megpILLant szavakban szinte mindenféle érzékelést felsorol, ami egy gyönyörű lány jELLemzői vagy általa kiváltott érzELmek közé tartozó: gyors, kecses, szorgALmas mozgás, nőies ILLat, az érintés kELLemessége.

Az LD kötött mássalhangzó-páros az áld, ámuldozik, boldog, föld, hold, ildom, köldök, küld, old, példa, szemöldök, told, zöld szavakban kellemes kicsengésű.  ILDIKÓ bizonyosan ILDOmos viselkedésű is volt.

Az LD páros, mint jellemzőt rejtő L.D – D.L alvógyök: LeD – DiL, hangjai alkotják a LEDér, cseLÉD szavakat, amelyek a gyors ide-oda mozgást jelentették (led = légy),  s amelyekből később az egyik utódnyelvben – az angolban – kialakult a LADy = hölgy jelentésű szó.

A DIL gyök, tisztelet jelentését hordozta az ősnyelvben, erre a latin DILigo szó a bizonyíték. De jelentett bolondosan szerelmest is, vagy szerelmesen bolondulót.

Az IK mozgás: IKlat vagy személy: egyIK, másIK. Itt viszont jelenthet egyben szorgalmasan mozgó leányzót.

A DIK nem csak munkát, hanem beszédet is jelent. ILDIKÓ monDIKáló, monDIKÁLÓ leányzó lehetett, de aztán, mint anya a törőDIK értelem is megjelent. A törőDIK fáradozást, munkát is jelent. Arany J.: Családi kör című versében a gazda megpihenteti fáradtságos munkában „eltörődött”testét.

Az ősnyelven, ami tetsző, az DIKÁLÓ volt.

Összegezve: az első ILDIKÓ, ILDIKA a fent felsorolt jellemzőivel: ILLanó, vILLanó, ILLatos, boLDog, férfiak által KEDLEtt, DIKÁLt, ILDOmos, viselkedésű, szorgalmas, mozgékony, beszédes kislányként, szeretett, tisztelt volt környezetében. Nagylányként fiúkat KEDLŐ, és ő is tetsző, DIKÁLÓ volt a fiúknak.

ILDiKó – KeDLő – DiKáLó hangváz: L-D-K – K-D-L – D-K-L.

 

Képtalálatok a következőre: you tube nokedli szaggató lány