Pithagorász – Az ókor jelentős görög filozófus, matematikus tudósa. [görög] PITHAGORÁSZ, neve a P.T – T.P gyökből indul: PiT – ToP. PIThagorász a természet minden jelenségét mennyiségi, számszerű viszonyításban vizsgálta, azokra vezette vissza. PIThagorász mértani síkidom rajzolatairól volt ismert. TOPokat, területi rajzokat készített, és azok területének kiszámításait végezte. E nevet nem születésekor adták, hanem tevékenységének jellemzői nyomán az őt körülvevőktől, környezetétől kapta, örökölte.

A TH hangcsoport – ITHA PITHAgorászt a jelenségek kiszámÍTHAtósága érdekelte. Munkássága egyik ága: alkOTHAtó, egymáshoz kÖTHEtő, elmozgATHAtó, szögeiket változtATHAtó térhatároló vonalak szerkesztése, a bezáródó szögek egymáshoz viszonyÍTHAtósága, számadataik, egymáshoz való függőségének megállapÍTHAtósága volt.

A TH páros, mint T.H – H.T gyök: TeH – HaT, HéT. Pithagorász az anyagmennyiség tömegarányai kiszámítHATóságát, a számadatok ismeretében megTEHető különböző irányú elmozgatHATóságot is vizsgálta. Azt, hogy egymás viszonylatában milyen helyzetet szülHETnek, s ezek nyomán milyen következményekre készülHET fel a gyakorlati alkalmazó.

A H.G – G.H  gyök: HáG – GeH, jelent magasságot és mélységet, lágyítva: HEGY – GYEH. Ismert PitHAGorásznak térmértani érdeklődése, a síkból kiemelkedő, elHEGyesedő idomok oldalainak felHÁGó, PITire elHEGyesedő vonalai iránt. Ezek felületterületi, térfogat, szögméretek számításait végezte.

Nevének befejező ORÁSZ hangcsoportja, szenvedéllyel végzett állandó tevékenység jelentést hordoz a szavakban. Azonos értelmű a bogARÁSZ szóban is. Amint ArchiMÉDesz, nevében a MEDence jelenik meg, addig a PitHAGORÁSZ nevében az elHEGyesedó, HÁGóra haladó vonalakat bogARÁSZó, homokba rajzoló kotORÁSZó jellemző.

/*/ Amint Archimédesz, úgy Pithagorász sem volt első felfedező. ők csak újból felismerői voltak az általuk kutatott jelenségeknek. Az Özönvíz előtt már ismertek voltak a bolygók gömbölyűsége, az építményeknél alkalmazott kiszámítások, a bemerítéses méretvétel is.

 

SzókratészÓkori görög filozófus. [görög] SZÓKRATÉSZ ógörög neve az SZ.K – K.SZ gyökre épül: SZóK – KoSZ.  A bölcselő az előzőleg elhangzott SZÓKhoz mindig hozzáTESZ. Ezzel tisztázza a beszédbeli nem eléggé világos, kiismerhetetlen  homályt, KOSZmát, KOSZt (káosz).

A KR hangcsoport – OKRAa vita közbeni értelmes OKRA hivatkozás. Az ősnyelven az agy másik neve: IKRA. Az a szerv, amellyel az OKokat keressük, megvilágítjuk. Az OKos ember IKRÁját, agyát használva keresi az OKokat és OKRA OKkal válaszol, tehát SZÓKRA szókat TESZ. Tőle el is várják, hogy hozzáTÉSZen. Tehát a maga korában ez a bölcs férfi SZÓKRA TÉSZen vala más SZÓKat: SZÓKRA TESZ.

A KR páros, mint K.R – R.K gyök: KöR – RaK, egy tárgyKÖRben kiRAKott, hozzáRAKott érvek.

Végül a néptudatba e néven került be: SZÓKRATÉSZ. Ez azt is igazolja, hogy SZÓKRATÉSZ idejében, aki Kr. e. 469 – 399 közt élt, még az ősnyelv eszező ógörög változatát használta névadásokban az ógörög nép athéni törzse. SZÓKRATÉSZ neve nem születéskor adatott név, hanem tevékenységének jellemzői nyomán az őt körülvevőktől, környezetétől kapta, örökölte.

 

ArchimédészÓkori természettudós. [görög] Az ARCHE görög szóról – Kiss Sándor [1] szerint a szó jelentése kezdet, eredet, uralom, hatalom. Balázs Károly [2] az eredet és kezdet, mint jelentés mellett a következőket állapítja meg róla: “A szó további jelentései: egy ország első embere, legfőbb méltósága: uralkodó, (…) fő, főség”. Varga Zsigmond [3] szerint pedig “az ‘elsőség’ másik oldalaként: uralkodás, uralom, hatalom jelentésében.

Az AR – RA ősgyök kihegyesedő, magasodó csúcs, amelyRE feljutni ERőfeszítés szükséges.

Az RK hangcsoport – ARKI – kifejezhet gondolkodást, megfigyelést a fÜRKÉsz, tevékenységet a bARKÁcsol szóban. Állapotot a nyIRKAs, megvilágosodást a pIRKAd szóban.

ARCHIMÉDÉSZ görög volt, s ez időben az ógörög nyelv még az ősnyelv eszező tájnyelve. E nevet a körülötte élők adták neki a fő viselkedési jellemzői szerint. Állandóan a medencék körül, vizek mellett töltötte idejét.

Az ARCHE, ARCHI előtag az ő nevében oly jelentésű, mint akit URAL egy gondolat, egy eszme, rögeszme, mintegy URalKOdik, ÚRKOdik, ŐRKÖdik fölötte, és mindent annak rendel alá.

Az M.D – D.M gyök: MeD – DeM, a MEDence, DEMizson szavakban NEDvtartó EDényeket leíró.

ArchiMÉDész állandóan a MEDencék környékén járt-kelt, mivel egy gondolat URALta, ÚRKOdott fölötte: bármely tömegnek bemerítéssel kapcsolatos mérései titkát kereste. Mondhatnánk rá: MEDencék URa

Az ArchimédÉSZ név szóvégi ÉSZ ősgyöke épp olyan jelentésű, mint a méhÉSZ, kertÉSZ, vegyÉSZ stb. szavakban.

Így ragadt rá az ARCHIMÉDÉSZ név, akár Szókrátészre a SZÓKRA SZÓt RÁ TESZ, azaz értelmez, bölcselkedik jellemzője miatt, Pithagorász esetében szintén a rá jellemzők okán.