ÖKOLÓGIA – Az élőlényeknek környezetükhöz való viszonyát kutató tudományág. [NEM nk: latin < görög elemek] Az ÖK – KÖ ősgyökből indul e szó, és helyek, helyi viszonyok, viszonyulások hatásaival foglalkozik. A szó fordítottja élt az ősnyelvben. A kutatás célpontja a környezet a hely. Ezt az ősnyelvben LOK, LAK szóval is kifejezték. E szó ma is él a magyar nyelvben helységek, élőhelyek neveiben: GyimesközépLOK, GyimesfelsőLOK de FarkasLAKa, ZeteLAKa, MikaLAKa, ÉnLAKa stb. Az öKoLógia – LoKo hangváz: K-L-g – L-K. Az L.G – G.L gyök: LóG – GaL, nyelvvonatkozású, az ógörög LOGosz jelentése: ige, szó. Ez az ősnyelvi szóLOG, szóLOGat fordítottja, amely alakban az ógörög nyelv megörökölte. A ómagyar ősnyelvben a nyelvnek – a szájüregben könnyedén ide-oda LÓGása, és a HIMBÁlózó mozgása végett (himba-limba) – LÓGó és LIMBA neve is volt. A szánkban LÓGó nyelvvel GALatyolunk. A LÓGIA ez esetben a tárgyról szóban kifejtett tanulmányok összessége. Tehát az ÖKOLÓGIA szó mai magyar nyelven teljesen érthető ősnyelvi, azaz magyar nyelvelemekből áll.

ÖKONÓMIA – Gazdasági élet, gazdálkodás. [NEM nk: latin < görög] Az ÖK – KÖ ősgyökből indul e szó, de a fordítottja élt inkább az ősnyelvben. Vegyük a szó hangvázát: öKoNóM – K-N-M és fordítsuk: MoNóKö – M-N-K. Ebből látható, hogy az: EKONÓMia, ÖKONÓMia alapja a kéz: MuNa, annak MoNóKolása, vagyis a MUNKAvégzése. Az öKoNóMia – MuNKa hangváz: K-N-M – M-N-K. A gazdálkodás alapja a MUNKA. Tehát a szó mai magyar nyelven is jól érthető magyar nyelvelemekből épül fel. Bizonyíték arra is, hogy az ősnyelv –, mint tökéletesre tervezett és az ember teremtésekor annak teljes vázszerkezetével együtt örökítő sejtjeibe (gén) beépített nyelv – minden egyes ősgyöke, gyökszava és kész szavai is fordíthatók, összeforgathatók voltak.