SZÓKRATÉSZÓkori görög filozófus. SZÓKRATÉSZ ógörög neve az SZ.K – K.SZ gyökre épül: SZóK – KoSZ. A bölcselő az előzőleg elhangzott SZÓKhoz mindig hozzáTESZ. Ezzel tisztázza a beszédbeli nem eléggé világos, kiismerhetetlen homályt, KOSZmát, KOSZt (káosz). SZÓKRA TESZ SZÓt.

A KR hangcsoport – OKRAa vita közbeni értelmes OKRA hivatkozás. Az ősnyelven az agy másik neve: IKRA. Az a szerv, amellyel az OKokat keressük, megvilágítjuk. Az OKos ember IKRÁját, agyát használva keresi az OKokat és OKRA OKfejtéssel válaszol, tehát SZÓKRA szókat TESZ. Tőle el is várják, hogy hozzáTÉSZen. Tehát a maga korában ez a bölcs férfi SZÓKRA TÉSZen vala más SZÓKat: SZÓKRA TÉSZ.

A KR páros, mint K.R – R.K gyök: KöR – RaK, egy tárgyKÖRben kiRAKott, hozzáRAKott érvek.

Végül a néptudatba e néven került be: SZÓKRATÉSZ. Ez azt is igazolja, hogy SZÓKRATÉSZ  idejében, aki Kr. e. 469 – 399 közt élt, még az ősnyelv eszező ógörög változatát használta névadásokban az ógörög nép athéni törzse.

SZÓKRATÉSZ  neve nem születéskor adatott név, hanem tevékenységének jellemzői nyomán az őt körülvevőktől, környezetétől kapta, örökölte.

Még egy bizonyíték, hogy a név a mi mai magyarázó nyelvünkön érthető, elemezhető beszédes szó!

A SZÓKRÁTÉSZ – SZÉTÁRKÓSZ teljes átfordítás nyomán, hangzó átcsoportosítással a SZÓTÁRKÉSZ kifejezést kapjuk. Elhihetjük, hogy a bölcselő SZÓKRÁTÉSZ mindig SZÓTÁR KÉSZ állapotban volt, ha valaki kérdezte.

SZóKRáTéSZ – SZóTáRKéSZ hangváz: SZ-K-R-T-SZ – SZ-T-R-K-SZ