ORSOLYA – Az ORSOLYA név az OR – RO ősgyökkel indul. Az OR gyök kimagasló (orom), ami – nőről lévén szó – a kivételesen kimagasló szépséget jelentheti. A RÓ gyök a jó értelemben felRÓható, figyelemreméltó erények. Az RS hangcsoport – ORSO – az első ORSOlya hARSÁny dalos hangú, illatos, akár a hÁRS virága, gyORSAn pörgő, mint a bORSÓ, kezében SERényen forgott az ORSÓ. Bőre bÁRSOnyos, szíve értékkel teli, mint a tARSOLY vagy, mint üdítő friss vízzel teli kORSÓ. Az R.S – S.R jellemzőt rejtő alvógyök a szóban: ReS – SeR, amely szembeállít két alapvető tulajdonságot: RESt – SERény. A név többi értelemadó hangjaiból indulva, itt SERény, azaz nem RESt. Az S.LY – LY.S gyök: SoLY – LYoS jelen van a SÓLYom nevében, amely éles látású, jó helyzetfelismerő képességű, és gyoRS SÜLLYedéssel éri el a kiszemelt célpontot. Éles látású, jó helyzetfelismerő, ön- és céltudatos nő, aki eléri a maga elé kitűzött célt. A LYOS gyök hangzás szerint a JÓSág szóban. Ugyanakkor a SÓLYa, amelyről útjára indul az újonnan megépített hajó. Ez egy lány esetében a szülői háztól való távozás új otthonába. Az LY hangcsoport – OLYA – az első OrsOLYA üdén örökmozgó, mint a friss vizű fOLYÓ, gömbÖLYŰ idomokkal megáldott leányzó volt.

A hivatalos névmagyarázat az Ursula név magyar változatának tartja. Bátran elmondható, hogy minden név az ősnyelven alakult ki, a jóval később létrejövő utódnyelvek csak átvették és sajátos hangtani szabályaik, hangzástörvényeik szerint módosult. Az Ursula latin nyelven nősténymedve. Vajon ki nevezné szeretett kislányát egy tenyeres-talpas nősténymedvéről? Még a rokonszenves, szép őzike sem lett névadó. Állatról nem neveznek el nőt! Fordítva történt az átvétel, amely véletlenül hasonlít a latin szóhoz.