Most néztem a MAGyarázó csoportban, hogy a megosztott magyar nyelvű anyag nem ment át, csak az angol szöveg
A  tisztánlátás  végett http://www.antimoon.com/forum/t9520-0.htm
A  fenti  internetes  címen  megjelent egy  cikk,  mely  arról ír,  hogy  a  szanszkrit  nyelvben  ezrével  lelhetők  olyan  szavak,  melyeket  megtalálunk  a  román nyelvben  is,  és  amelyek  hangzása,  jelentése, tartalma ugyanolyan, mint a román  nyelvi megfelelőik.

Ennek  alapján feltételezik, hogy a román nyelv az ősnyelv, és régebbi a latinnál, sőta román nyelvből ered a latin nyelv is. Nem  célom  egyik  nyelv  leértékelése  sem,  de  azért  némely  dolgok  itt  tisztázásra  szorulnak. Azt nem vonhatjuk kétségbe, hogy hasonlóak, mivel a közölt szavakon látszik ez, az viszont kétségbevonható,  hogy ennek alapján igényt lehet tartani az eredeti  ősnyelv címére. Az  eredeti ősnyelv teljesen az ösztöni ősgyökökön nyugszik, melyek legtöbb kéthangból állnak. A gyökszavak három hangosak, és a hosszabb, több gyökből álló szavakban majdnem minden esetben összeolvadnak a közös hangban. Ha  összetett szó, akkor alkotó gyökszavainak a kifejezés által leírt élőlény, tárgy, jelenség, fogalom jellemzőit vagy jellemzőinek részleteit kell bemutatniuk, és az legyen érthető az ősiségre igényt tartó nyelven! A  gyök hangjaival alkotható szavak leírják a szó által megjelenített élőlény, tárgy, jelenség, fogalom körülményeit. Tehát  igényt lehet támasztani az ősiségre, de bizonyítani kell az alapoktól. Ez olyan, mint egy hagyatéki tárgyalás. Ha nem tudom bizonyítani az elhunythoz  való vérségi kötődésem valamely fokozatát, akkor nem tarthatok igényt az örökös  címre. Az alábbi szavak még felfedik azt is, hogy a román nyelv sok ősgyököt, gyökszót  megörökölt a kun nyelvből még a Havaselvére betelepülés idején. A kunok a magyarral azonos nyelvet beszélték. Az eltérés legfeljebb tájszólásnyi  lehetett. „A  puding próbája az evés.” Kóstoljunk  bele, és a cikk által említett néhány szóból vizsgáljunk meg egy párat. acasa – acasha (la domiciliu) = otthon A LAK, LÉK, LUK  bővítményéből ered, mely lAKÁSA valakinek. Ez a leharapott  szóvég jelenség nyomán alakult ki. ACU ACU (acum) = most, azonnal Az azonnali, PILLanatnyi,  azaz szemhunyásnyi idő, melyet magyarul ma is KUMantásnak mondanak a  palócok. E szónak van hangra vonatkozó változata is a rögtön, azonnal értelemben: MUK. Azaz csak egy MUKkot  szól, mely gyors lefolyású szókibocsátás. Az AK (akác, ék, kaktusz)a TŰősi megnevezése, és a magyar nyelvben van a TÜstént szavunk, mely  szintén rögtön, azonnal értelmű. lup – lup (Wolf) = farkas Valahaaz ősmag-nyelven majdnem ugyanúgy nevezték a két állatot a farkast és a rókát  a LOPós  természetükről (románul: LUP, vuLPe). Ezt a szanszkrit nyelven is így mondhatták, bár nem biztos, hogy a tolvajt jellemző  tulajdonságokat a LOP szó hangjaival le lehetett írni azon a nyelven. A tolvaj  lesben LaPuLó, LaPpangó, nesztelenül LéP, kilesi az alkalmas PiLlanatot, éjjel is megLeP.  A mai magyar nyelven  érthető jelző a LOPós (lupus). Hiába írja, hogy lup lup, mert a szó értelmét, a jelző okát, a miért azt az állat kapta, nem tudja megmagyarázni. Vagyis, gyökénél fogva nem érthető szó románul! Lupta Lupta (lupta)  = harc A szó HARCot jelent. Ám az  igazi jelentését a LOPTA szóalak tartalmazza. Értelmében szorosan egyezik a fenti LUP szóval.  Ez a szó a bizonyíték arra, hogy az emberi történelem első harcait a LOPás, rablás (sarc) szándéka  vezérelte. Ez okon alakult ki az L.P – P.L  teremtőgyökből a LOPni ige és bővítményei, és később a közemberek bizalmát megLOPó  POLitika  szó. Az L.P gyökről fentebb a lup  szónál írtam. A nyelv nem hazudik, csak a valót rögzítette. a iubi (consideratslav) iub (dragoste) = szerelem  A BUJA szónak magyarul van értelme és magyarázata.  Íme: A BUJa szó gyöke BUJ. Egyetlen nyelvben sincsen jelen teljes értelmi szóbokrával. A BUJAság, Bőség,  a megÚJulás  záloga. A szerelmesek fészkükbe – régies neve BUJka – BÚJnak  el a világ szeme elől egymást elBÁJolva összeBÚJni, BUJálkodni,  és titokban BUJtatni. Ehhez még hozzátehetjük a Jhang jelentését a KÉJ, ÉJ szavakban. Tehát a lelki-testi vonatkozások  mind kifejezhetők magyar nyelven a BUJ  gyökkel, mely a JÓBól való telemerítés egyik testi-lelki módja. Az utódnyelvekegy része – köztük a szanszkrit – ezt a gyökfordított alakot örökölte: BUJ –JUB. Ehhez  még hozzátenném, hogy a B hanggal kezdődő szavak a magyar  nyelvben nagy dolgokat leíró szavak: BIka,  BIvaly, BÖlény, BÁlna stb. A BUjaság is nagy, mivel az utódnemzés, a megÚJulás nagy eseménye. Ez  a  nagy  esemény  még  kifejezhető  a  BA és  ASZ ősgyökök  összevonásával.  Az  ASZ  ősgyök  a  kiterjedés  egyik  értelemhordozója:  ASZ-szony,  nÁSZ, dinASZtia stb.  szavakban  is.  Lásd  még  alább  a  nevaste   szónál. frate vrate (fratele) = testvér A VR – FR kötött mássalhangzó-páros a kötődések és külalaki szépségek kifejezője a magyar  szavakban. Ez esetben a VéR szó, az egy test,egy VéR,  azaz  testVéR. A szoros kötelékek VéRügyek– FRigyek. Vagyis hiába a szóegyezés a szanszkrit és román nyelvben, ha egyik nyelven sem ad magyarázatot a VR páros, mint gyökalkotó jelentésére. Az FR páros jelenléte a  román  FRate = testVéR  (VéRte/s – Vréte – Frate) szóban szintén ősmag-nyelvi örökség. A  magyar nyelvben az FR szép jelentése (ciFRa, FRizura stb.) itt a  testvériség szépsége mellett azt is leírja, hogy a jó testvér VÉRt(es)ként(testvér – vértest)  véd. camera foto (cameră) = kamra A KAMRA, KAMARA (jó vicc, hogy odateszi a foto szót) zárt  helyet jelentett. A KAM gyök takarás,  zártság, zugban elrejtés, rejtőzés, görbeség (körülölelő hajlat) értelmű.  Ebből a  KAMu, KAMuflázs, KAMásli, KAMéleon, KÁMzsa, KAMgarn, KAMion, KAMat  és más takarás, zártság, zugban elrejtés, rejtőzés, görbeség értelmű szavak. A KAMRA zárt éléstár, mely magyarul a több jelentés értelmében GAMRAktár is, azaz MAGtár.  A KAMRA  szómegfordítva RAKAM – helyiség, ahová beRAKAM az élelmet. Limba Lamba (limba) = nyelv A LIMBA az ősmag-nyelvben a  szájban HIMBÁlózó, LIMBÁló NYELVet jelentette. Az MB  páros töMB jelentésű. Ez a nyelv esetében annak rendkívüli alakváltó  képességére (legerősebb izom), de szerepének rendkívüli összetettségére is mutat. A LIMBA – BALIM – BALIN – BÓLINT hangváltásokkal az ide-oda mozgási képességét is leírja. Volt más megnevezése is a LÓGÓ  tulajdosága révén: LOGO. Az L hang Lengő, daLoLó  hang, Az IM gyök kellemi gyök, mely érelmek, érzékek leírására alkalmas a magyar nyelvben. Például: sIMogat, Imád stb. A nyelv IMBOlygó mozgást végez a szájban. nepot Napat (neffew) = unoka, utód A NÉPUTódok  a leszármazottak, a NÉP létszámának a PÓTlói,  NÉPPÓTok .Ez tág fogalom. Magyarul érthető a NÉP szó, mely NŐ, NÉ által NÖvekvő,  gyarAPodó, ÉPülő közösség. A NÉP szó fordítva PÉN, melynek jelentése: FÉNY. A NÉP  növekedése, a születés – ünNEP volt. A PÉNtek szóban is a FÉNYt jelenti, nem a bűnbánatot, hiszen a PÉNtek, a szoMBatot (ennek semmiköze a zsidó sabbat-hoz), a VÁSÁRnap előtti SZÁMvetés, összegzés –, úgymond – töMBözés napját előzte meg, a nagy találkozások hétvégi VÁSÁR napja előtti napot.  Ebből eredően PÉNtek a NÉP  öröm napja volt, és még ma is az. A nyelv nem hazudik, mert nem nemzeti, politikai  és pártérdekek nyomán alakult. Amikor az ősnyelv kialakult még nem volt nemzetieskedés. nevasta navasti (soția) = feleség Vegyükaz Évához intézett, feltételezett első Ádámi mondatot: NÉ VAGY TE. Arra, hogy ez így elhangozhatott, bizonyíték az ősmag-nyelvi eredetű, de a szanszkrit  nyelvben is rögzült feleség jelentésű NAVASTI  szóalak, mely a román nyelvben NEVASTA, a szláv nyelvekben NEVESTA  (menyasszony) alakban maradt fenn. A  LENNI  ige alakjai változtak, de a VAN, LESZ  jelen és jövő idejű alakja  a régies jelen idejű VASZ  alakot is kivetíti. (Nagyanyám  még használta! A csirkéket keresve mondta: Hol VASZtok, no? Hol VASZkolódtok?) ANÉVAGY TE, NÉ VASZ TE kifejezés több  értelmet tömörít. NÉvaszte  tartalmazza azt, hogy NŐről van szó – NÉ. NÉVaszte azt, hogy NÉV rejlik benne. A  nÉVAstea NÉben  az azt illető NÉVre is mutat: ÉVA. (Sőt: N/ÉVA, itt az északi folyónevének magyarázata. ) A  NÉVASZTE  egészében: NŐ VAGY TE. A  NÉVASZTE  szó visszafordított alakja VÉNA/SZTE, melyben jelen van a másik  ősmag(yar)-nyelvi név, az ÉNA, azaz ENÉH, de a VÉ/N/A  is, melyből a latin VÉNUSZ. A VÉNA ÉR ERedő kapcsolat így érthető. 
A megfordított szóban levő NASZTE a szülés ősi megnevezését is  mutatja: NESZÜL az anya helyzete, feSZÜL a SZÜLőcsatorna, mivel a magzat kéSZÜL kifelé, SZÜLés LESZ  (L.SZ – SZ.L  teremtőgyök) ember SZÜLetik, a diNASZTIa alapja. Az SZT  páros az oSZTás tengelyhangzója. SZÜLéskor oSZTódás van: egyből kettő  LESZ. A  SZÜLéssel  aNYA (ne, ana) LESZ a NÉ, azaz NŐ. De az aNYÁVÁ  VÁlás VAJúdással,  a/NYA/VAJgással jár. Érdekességként:  románul a lenni ige van alakja este (j/eszte), melyben  szintén megjelenik az ST – SZT páros, mint  ősmag-nyelv eredetű vonatkozás. Ha innen megyünk a LETT, LESZTEK szavaink nyomán a VAGYTOK, VATTOK, VASZTOK irányába,  és a V  zöngétlen párjára, F hangra, az A hangot É-re váltva, a VASZból  FÉSZlesz: FÉSZek. A VASZok is FÉSZek, VASZzkolódik,  VACkolódik,  aki helyet kÉSZít magának. Az SZ hang itt jelentős értelmi kulcs:  vac/SZ/kolódik  féSZkében, SZöSZmötöl,  SZedelőzködik. 
A nő csodálatos női öSZTönéből eredően „FÉSZekrakó”. ÉVA neve erre is utal: É/VA/SZkolódik. Vagyis az anya  FÉSZket  rak. NÉVASZTE – né vasz te, né vagy te, szülő, fészekrakó, vaszokrakó ÉVA,  ENA, ENÉH, ANA, ANYA. apa apa (apa) si nu AQUA ca în latină. 
Se pare ca Aqua venit de la APA și nu invers…  = víz Az APA szó a vizet jelentő PA, PI,  PO, PÜ ősgyökből alakult ki. A megnevezést már a kisbaba is mondja. Ez  is bizonyítja hogy ösztöni ősgyök. Jelen van a PAtak, POcsolya, POcséta, PAcskol, POcskol,  POhár,  de  a PÓ,  PIavé, iPOly, POtomac  és más folyóvizek neveiben. Sőt innen van a  román POtop,  PUț,  PÂrâu stb. Magyar  szavak a vízzel kapcsolatos: APAd,  APÁly,  PAng stb. Az ősmag-nyelvben a víznek több mint tíz megnevezése volt, melyek szóösszetételekben ma is élnek a  magyar nyelvben.  Íme: na, ned, nedű,  nedv, pa, pi, po, pü, ap, ip, üp, hüp, id, üd, ud, hid, hud, hüd, ugy, ügy, ga, gö, gü, ol, fol, va, vo, vand, vánd, vad, vád, ved, med, lé, zsil, zsind, zsend, ere és mások. Vale Vale (vale) = völgy A szó jelentése a V  hangnak a szavakban levő különleges értelmében keresendő. A V hang, a D hanghoz hasonlóan,  jelen van kedvező és kedvezőtlen kicsengésű szavakban: Véd – Vádol,kedVes– durVa  stb. Ugyanakkor, szintén a D hanghoz hasonlóan középen, szétválasztó értelemmel is. szétVÁLAszt, akár a VÖLgy a hegyeket. Ebből a VÖLgyet szétVÁLAsztó szóból maradt a szanszkrit nyelvben a VALE = VÖLGY. A román nyelvben szintén jelen van, de egyik nyelven sem tudják a hangból, gyökből kiindulva  magyarázatát adni az eredetnek.  

A VAD, VÁD, VAND, VÁND  jelentése víz. A VA ősgyök jelen van a SzáVA, DráVA, VltaVA, MorVA, MoldVA  és még más folyók neveiben, melyek az ősmag-nyelven kapták neveiket. Vadana Vadana (văduvă) = özvegy Az özVEGY  szó leharapott szóvégéből alakult. Annak viszont van alapos magyarázata a  magyar nyelvben. 

Ha figyelembe  vesszük, hogy az ÖSSZE régies változata ÖSZVE, és az egyik fél halálával ÖSSZEomlik  a házasság, akkor innen levezethető az ÖSZVE ROGY, ÖZVEGY állapot egyik jellemzője. Ily esetben felbomlik az addig EGYség, SZÖVetség (régiesen szövegységis, mely szövött egység, egységbe szövött),mely egy életre szólt (holtomiglan). Ugyanakkor az addigi ÖSZVEsségből csak EGYik  marad életben. A szóvégi GY a VIGasztalan vagy VIGasztalásra  váró gyászos,  gyarló,  gyámoltalan  lét, gyengeségi állapot jelzője lehet. Ha fiatalkorban jut ÖZVEGYségre – bármelyik fél is lenne– előbb vagy utóbb VÁGYai új SZÖVEGYségre késztetik, azaz újabb EGYségre  SZÖVetkezik  valakivel. A CzF Szótár egy családba  sorolja az oszlik, foszlik fogalmával, mivel az ilyen esetben a házasság,  az egyik fél halálával feloszlik, szétfoszlik. Az SZV  páros inkább kifejező e fogalommal kapcsolatban, mint az ZV, és ebből is látszik,hogy e hangok az alapszó alkotói. A veszve, részvét szavakban ad  párhuzamot. A páros hangjaival alkothatók a szív, szűv,  szövetség, szavak kifejezések, melyek szintén kötődnek az özvegységi lelkiállapot, vigasztalás értelmi köréhez. A GY  hang a D és J hangok tulajdonságait egyesíti. A felsorolt szavakból az tűnik ki, hogy mind a szanszkrit, mind a  román nyelv a mély hangzókat és a kemény hangokat részesíti előnyben, így nem  feltűnő, hogy a leharapott VEGY szóvég VAD gyökalakra váltott. un INVATA invati (de a studia) = tanul, tanítva Ez a szó a TANÍTVA szó gyökforgatott alakja.  TA-NÍ-T-VA– IN-VA-TA. A TANÍT TA gyöke TÁvra, TÁvolra, terjedelemre, a TAN, TÁN gyök TANácsra, TANács előtti ingadozásra (tántorog)  mutat. Ha átváltunk rokonhangzókra: TAM (támasz), továbbá DAM,  DOM, mely előtéttel iDOM, azaz TANÍT, IDOMít. 

A DAM fordítva MAD, mely emelkedést jelent (madár), a MAD D  hangját G rokonhanggal váltva MAG, így eljutunk a csíráig, a  lényegig, mely a TANÍTás célja. A T hangnak a TiTok, Tudás, Tanulás  fogalomkörben kulcsszerepe van. A zárójelben levő STUDIA is a magyar TUD  gyököt rejti magában, az ST (szt) a megoSZTottTUDást. Tehát az ősnyelvi eredetre igényt lehet tartani, senki senkinek nem áll útjába. De legalább ennyi  bizonyítékot fel kell sorolni, hogy az igénylést komolyan lehessen venni. Kolumbán Sándor