PAJKOS – Jókedvűen, játékosan fürge, szertelen, csintalan. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ?]* A PAJKOS P.J – J.P gyökből képzett szó: PaJ – JaP. A PAJKOS JK párosában benne van JátéKosságra utaló J hang és a K kicsinyítő, amely többnyire a JátéKkal kapcsolatos szavak tengelyhangzója. A gyereknek, kis állatnak, ameddig kicsi, addig a bujka vagyis a fészek az otthona, amely védelmet (pa, pá) jelent. Szereti, ha dajkálják, JátéKosan bujkál. A szajkó PAJKOS fiókái is az anyjuk által tajkolt bujkájukban vannak, ameddig kicsik. A felnőttkori PAJKOSság már lehet legényesen duhajkodó, hajkurászó természetű is, ami durvaságra utal. A nőknél a PAJKOSkodás dévAJKOdó vidámságban nyilvánul meg. A dévajkodás női játékos PAJKOSság, amely abból is látható, hogy a szóban jelen van az ősanyai név: dÉVAj. A JK páros értelemadó hangcsoportja jelen van a szAJKÓ, dévAJKOdó, tAJKOl, bUJKA és más szavakban. A szAJKÓ nevében mutatható ki, hogy a pAJKOs szó AJKAkról is szól. Tehát a PAJKOSság az ajkak használatában is megnyilvánulhat. A kisgyerek csacsogó kedveskedő szavai, PAJKOS puszilkodása. A szerelmes nő PAJKOSan AJKOS azaz dévAJKOdó, JátéKos csókjai mind az AJKAinak a PAJKOSsággal való kapcsolatáról szólnak. A PAJKOS szó fordítható: KOS-PAJ, a PAJ – BAJ egyezés (p > b) és KOS – SOK fordítás a p > b (zöngétlen > zöngés) váltással BAJ SOK lesz, ami a PAJKOSság következménye. A szótárszerkesztők ismeretlen eredetűnek jelölték, pedig érthetően magyarázható magyar kifejezés. A JAP fordított gyök J > GY váltással jelen van a finom érintésű GYAPjú, GYAPot, de a GYAPont (gyúlékony) szóban is, amely talán a játékosság tüzét szemléltetné. A JAP gyök utódnyelvi jelenléte a román IAPa (jápa) = kanca, s amely párzás előtti tüzes (gyap) JátéKossága miatt kaphatta e jelzőt még az ősnyelven.
PAJTA – Tágas, néha nyitott gazdasági épület különféle holmik tartására. Istálló, ól. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: déli szláv] A PAJTA P.J – J.P gyökből képzett szó: PaJ – JaP, és nem idegen eredetű. Védett hely az állatoknak, a takarmánynak. Ezt jelenti a PA szótő. A JT páros is magyar kifejezésként azonosítja. Megfigyelendő az alábbi szövegben értelemadó szerepe. A PAJTA legtöbb esetben AJTÓval ellátott helyiség. Lehet raktár, ahová begyŰJTIk a termények egy részét, fAJTÁnként osztályozva. A begyŰJTÖtt termény utómunkáit itt végzik el. Például a kukoricát itt fEJTIk le, illetve ki a héjából a babot, borsót. Székelyföldön (máshol is) a PAJTA, istálló, csűr többnyire összetartozó épületegyüttes, mivel alul vannak az állatok, s a felső szinten van tárolva a takarmány. A PAJTA megfordítva: TAPAJ. Az állatokat itt TÁPolják, TÁPlálják, és itt kapnak aljazót, hogy jó fekhelyük legyen. A gazda már a kezdetek idején ide hAJTÁ be állatait. A PAJTA védelmet nyÚJTA az időjárás viszontagságai ellen. Több fAJTA állatot tartanak bent a PAJTÁban. Ide rEJTIk el az eső, hó elől a takarmányt. Itt fEJTIk ki a tejet az állatok tőgyéből a sAJTÁrba, amelyből aztán sAJTOt is készítenek. A J.T – T.J gyök: JáT – TeJ hangjaival alkotható szavak is kapcsolódnak hozzá. Ilyenek a TEJ, TOJás, a JÁTékos kisállatok stb. A déli szlávok csak átvehették a magyar nyelvből, mert ennyi értelmi szókapcsolat bizonyítékként az összes szláv nyelveket egybevetve sem található a PAJTA szóra.
PAJZÁN – Pajkos, csintalan. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: török < perzsa] A PAJZÁN szintén P.J – J.P gyökből képzett szó: PaJ – JaP, és játékos erőt leíró szó, egy életteli kisgyereknél. Egy PAJZÁN fiatal nő esetében a Z hang különleges zenei zöngét visz a szóba. De a JZ páros nem csak itt van jelen. A JZ páros értelemadó hangcsoporja, itt AJZÁ, de amint bármely esetben, a magánhangzók itt is változhatnak. A J.Z - Z.J gyök: JaZ – ZaJ alkotható a ZAJ szó, de a páros eltávolodó hangjaival alkotható a JelZő szó. Például a gEJZÍrben levő belső felAJZOtt feszülő erő reJtőZését JelZő ZAJ. Ez olyan kitörni készülő erőről JeleZ, ami bent a mélyben állandó készenléti feszültségben van. Ilyen ZaJ jelzi a méhésznek, hogy rAJZÁsra készül a méhcsalád. És e ZaJ JelZi a hatalmas elemi erőt rejtő, izzó – eredetileg: IJZÓ –, kitörni készülő vulkánt. E ZAJ JelZi és kíséri a láva kitörését, de a már említett gEJZÍrből kitörő forró vízét is. Elvitathatatlan az ősmag(yar)-nyelvi eredete ezeknek a felsorolt szavaknak. Eredeti magyar vonatkozású példa erre még a felAJZOtt íj, amellyel íJAZni lehet. A Brassó melletti Hétfalu egyike – ZAJZON –, valami hasonló okból kapta nevét megalakulásakor. Lehet a felszínre törő kitűnő ásványvize a névadó. A megnevezéseknek mindig meghatározó okaik vannak, és nem egy, hanem legkevesebb három! Összegezve: a PAJZÁNság, bő tartalékokkal rendelkező belső feszülő életerő felszínen megmutatkozó része, hányada. Bővebben a gejzír és vulkán címszavaknál. A török nyelvek, a perzsa és más nyelvek csak átvevői e szónak, mivel átfogó magyarázat csak a nyelvi titkok magyarázó nyelvén, a mai magyar nyelven adható. * Megfigyelhető, hogy amikor olyan szóval találkoztak a MÉKSZ szerkesztői, amelyet még a "pápuákkal való együttélésünkkel" sem lehetett idegen eredetűnek jelölni, akkor odabiggyesztették a ? kérdőjelt. Mert nehogy már magyar eredetet írtak volna.