PALÁNTA – Meleg ágyban, meleg helyen magról átültetésre nevelt fiatal növény. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint:  latin] A PALÁNTA szó a P.L – L.P gyök bővítménye: PaL – LaP, amely a gyenge könnyedséget leíró P hangos ősgyökből indul. Ezekkel

alkotható a PALló (könnyű lengőhíd), az elszálló PÁLló PÁra. A PIhe, PIlle, PIllant szavak. A PA gyök takarót, védelmet jelentő, s mint ezt igénylő PIci növényként azonosítja. A PA, PÁ az aPA, PÁtyolgat szavakban a védelem, gondoskodás értelmét rögzíti. A LÁN gyök a LÁNyos könnyNET azaz Nedség, a könnyen pengethető LANt, a pilLANtás, vilLANtás LENgesége párhuzamát adja. A P hangnak különleges jelentése van a kAPcsolat fogalmi körében, ez esetben a talajjal való kAPcsolatban. Az NT páros, mint N.T – T.N gyök: NeT – TeN, amely a PALÁNTA vízigényét jelzi: NET, NED.  Az NT páros itt is alkot értelemadó hangnyalábot: ÁNTA, INTA, INTE, ENTE és mások, amelyek a szavakba támogatás szükségessége, fiatalos játékosság, finomság, jókedv értelmét viszik be. Ilyenek a sÁNTA, csINTAlan, hINTA, fINTEreg, levENTE, palacsINTA, pÉNTEk és mások. E szóból ered a latin növény megfelelője: planta. De a román plantă, francia plantes, galíciai, izlandi, katalán, filippínó, portugál, spanyol planta, holland plantaardige, ír plandai, német Pflanze, olasz impianto, walesi planhigion, szuahéli kupanda stb. Érdekességként: mindegyikben jelen van az NT páros s az értelemadó hangnyaláb, mint letagadhatatlan ősmag)yar)-nyelv azonosító, helyenként a T más hangra váltva. És a holland kifejezésben – plantaardige – jelen van az erdő rd párosa. Tősgyökeres ősmag(yar)-nyelvi eredete elvitathatatlan.