PANYÓKA – Ujjas felsőruhát vállára vet. [szláv] A PANYÓKA P.NY – NY.P gyökből képzett szó: PaNY – NYaP (p > f, ny > n: fon).

A PANY gyök – minthogy minden hang, gyök, megnevezés legkevesebb három értelmet tömörít – a FON változata, fonat, zsinór, kötél, amely lazán megeresztve rögzített.

A lovat lazán, hosszú PÁNYvára kötve engedik legelni egy behatárolt helyen.
A PÓNYik alma, lasPONYa gyümölcsök nevében a puhuló fellazulást jelenti.

Mi az embernél a PAN, PANYÓK? Mely testrész?
A két váll PONkja és azok vonalán a hát, közvetlen NYAK körüli része, amely kissé domború, PONkos, PANos: PANYÓK. Ez a PANra NYAKba vetett – karba nem fűzött – mellény dolmány, mente, kabát, kacagány, köPENY, PÁNYvával, zsinórral lazán rögzített, PANYÓKÁra vetett viselet. Legfőbb értelemhordozó hangja az NY hang. A lágy hangok, köztük az NY, nem a feszes, erős, kemény, hanem inkább a laNYha, laza kötések, dolgok megjelenítője.

Az összetartozó testrészek megnevezéseinek összhangja: PANYÓK fölött van a NYAK és a KOPONYA.

PaNYóK – NYaK – KoPoNYa hangváz: P-NY-K – NY-K – K-P-NY.

Az NY hangcsoport ANYÓ – a pANYÓra vetett mellÉNYÉt, kabátját, köpENYÉt, dolmÁNYÁt csak lazán, kÖNNYEdén, kissé hANYAgul, rákANYArítja a vállára. Ez a hagyomÁNYOs magyar öltözet része. A régi, pANYÓn, NYAKban, félvállon hordott dolmÁNY, mente, kacagÁNY, látvÁNYOs, mutatós volt. A PANYÓKÁra vetett mente egy zsinórral volt átkötve, hogy ne csússzon le a vállról, PANról, NYAKról, vállról, azaz PANYÓKról, de azért mégis lazán, jó értelemben vett hANYAgul, kÉNYEsen, legÉNYEsen álljon.

Az NY.K – K.NY gyök: NYóK – KaNY, NYAKba KANYarított.

A K hangcsoport – ÓKA – a panyÓKÁra vetett, nyAKÁba AKAsztott dolmány ÉKEs látvány, megAKAdt a fehérnép tEKIntete rajta.

A magyarok szépen, díszesen öltöztek. Ezt már a görög történetírók is megjegyezték. A jó vágású, délceg, díszmagyarba öltözött, PANYÓKÁra vetett dolmÁNYOs magyar vitéz látványa Mária Terézia női szépségigényét megérintette. Volt ízlése – amiért is ilyen díszmagyar öltözetet választott testőrsége egyenruhájaként, és nem hózentrágeres, fuszeklis, fejtetűfészek-parókával cifrított bécsi német viseletet.

PaNYóKáN – NYaKBaN hangváz: P-NY-K-N – NY-K-B-N.

A PANYÓKA szó nem a szláv nyelvekből ered és nem is az ő közvetítésükkel került be a magyar szókincsbe, hanem gyökerétől a magyar nyelv sajátja.

Az ősi nyelven:

gyal = láb,

hón = kar,

man, mun = kéz,

pan = váll.

dalm = derék.