PEDIG – Szembeállításra a tagmondat második helyén. Ellentmondó tartalmú mondatok szembeállítására a tagmondat élén. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: <– kedig’ua’ <– *kéd’ ’idő’ (< finnugor)] A PEDIG a P.D – D.P gyökből indul: PeD – DeP. A PED az alAP, a KEzDet. Eredeti jelentése: a bizonyításnál a dolgok gyökeréIG, a PEDIG, a KEzDetIG visszamutatva. Elmenni vissza az erEDetIG, a VÉDett, FEDett forrásIG, a PED-IG. A PEDRE, PEDIGRE, a KEzDetRE, az eredetRE mutat. A rákérdezés: mEDDIG? Az erEDEtIG, a PEDIG, a gyökerEDIG, (ős)aPÁDIG. A D hangcsoport – EDI – a pEDIg kell visszamenni, IDŐben, ODA a pÉlDÁért. Mivel a szónak van PEDÉG alakja is, így a jelképes ÉG, az EGY, a minden eredő gyökere. Eredeti értelme egy példamondatban: Azt mondod, hogy fehér, (holott, ha visszanézel a) PEDIG (észleled, hogy) csak világos színű. Mára mondandójának ezt a tartalmát elveszítette, és a holott (hol? ott) kötőszóval azonos értelmű lett, amely ha mélyebben figyelünk rá, szintén visszamutat egy távolabbi, múltbéli pontra.