PEST – Magyar főváros része a Duna bal oldalán. [bérnyelvészet: szláv]

A PEST név P.S – S.P gyökbővítmény: PeS – SeP (s > zs: pezs). A P hangnak, a PE – EP ősgyöknek a védelem, takarás értelme is jelen van a szóban.

A kéthangos ősgyök PE még nyitott, mivel ellentétes értelmű kifejezéseket is leírhat. A valós jelentését gyökszóként nyeri el, a harmadik, azaz záró hanggal. A PES gyök is ellentétes fogalomkör kifejezéseiben értelemhordozó: tűz – víz.

A PES = víz. A PEZS = tűz. Ám a PEZS gyök lehet víz jelentést hordozó is: PEZSgő vagy PEZSgő vizű forrás.

Mind a PES (víz), mind a PEZS (tűz) végigSEPerhet egy térségen.

A kisbaba EP, PÜ vízkérő szavai a bizonyítékok az ősgyöknek örökítő sejtekben (gén) teremtéstől jelenlétére.

PEST a Duna mellett terül el, lévén a víz, a PES városa. Néhányszor végigSEPerte már a történelem folyamán.

. Az ES ősgyök egyik jelentése kiterjedÉS, terjedelem, például: tESt, ESő, repES, tESped és más szavakban. Aki kerES, nagy területet kutat át. PEST nevében levő gyökök mind a tűz, forróság, mind a tüzet oltó víz és felüdítés értelmét hordozó szavak alapelemei.

Minden szó több – legkevesebb három – névadó jellemző nyomán rögzül a nyelvben.

PEST város nevében a PÁST értelem is jelen van, mint nagy rét, legelő, vagy viadalra alkalmas hely.

PeST – PáST hangváz: P-S-T – P-S-T.

Az ST hangcsoport – ESTI – a fÜSTÖl, kÓSTOl, lUSTA, nŐSTÉny, pÁST, palÁSTOl, sISTEreg, kASTÉly, fESTŐi, ÜST, tEST szavakban értelemhordozó.

A PEST szót ST párosa is magyarként azonosítja. A PEST szó jelent kemencét is.

Az ST páros, mint S.T – T.S alvógyök: SüT – TüS. A kemence, PEST, nagy PErzselő tEST, amely mellett TÜSténkednek, benne SüTnek.

Az S.T – T.S gyök: SáT – TőZ, kötődik a víz értelemhez is: TOS s > cs: TOCS, azaz víz), SÁTé, vízinövény, a belőle képződő TŐZeg a láp terméke, amely TÜZelő anyag, így  kötődik a SÜTéshez is.

A PEST = kemence vonatkozó kifejezései alább a pest címszónál.

A PEST szó minden jelentésében magyar értelmű, eredetű. Mind a térség: PEST, PÁST, mind a kemence: PEST nevei magyar eredetű szavak. Semmilyen szláv nyelvelem nincs a szóban. Ha azokon a nyelveken így mondják, akkor ősnyelvi örökségük, de e szavak csak a mai magyar nyelven elemezhetők, mivel ez a nyelvi titkok magyarázó nyelve.

A téglaégető kemencék, PESTek is névadó jellemzői PEST városának, de PES = víz melletti PÁST is.

A tágas PÁST, rét, amelyen PEST épült már kezdetben sejtette, hogy oda nagy TESPedő, TEPSedő város épülhet fel. PeST – TePS – TeSP hangváz: P-S-T – T-P-S – T-S-P.

Ám akkor még nem sejtették, hogy oly nagy világváros lesz, amelyben rengetegen TAPOSnak, de azt semmiképp, hogy lesz TAPSos korszaka is. PeST – TaPoS – TaPS hangváz: P-S-T – T-P-S – T-P-S.

Azt sem, hogy a kis téglavető halászfaluból SÁPOT szedő főváros lesz. PeST – SáPoT hangváz: P-S-T – S-P-T.

Az lett, hiszen vele szemben, a Duna túloldalán állt a királyi vár.

Nem vonható kétségbe a téglaégető PESTek, kemencék léte, de azok sem szláv nyelven kapták nevüket, mivel a kemence PEST neve magyar gyökre épülő magyar szó. A szláv PECS, PJECS a magyar PESS, PERZS szóból módosultak.

Minden szó, név, megnevezés abból a nyelvből származik, amelyben elemeikhang, ősgyök, gyökszó, hangcsoport – alapján, érthetően, aprólékosan, a szókialakulás fokozatai magyarázhatók.

Ezt illenék tanítani a hétdiplomás agytröszt nyelvész professzor urak részéről a leendő nyelvészeknek az egyetemeken, a nyelvi szakon!  Még finnugrászként is.

A gyökelemzések nyomán, bizonyítékok ezrei állnak rendelkezésünkre, hogy a hivatásos nyelvészek által szláv nyelvből kölcsönzött összes szó ősnyelvi, ómagyar nyelvi eredetű.

A CzF szótár kemence – PEST leírásáról alább a pest címszónál.

ST – TS kapcsolat: PeST városa a Duna melletti réTSégen, páSTon terül el.

————————————

PEST Kemence. [bérnyelvészet: bolgár]

A PEST név P.S – S.P gyökbővítmény: PeS – SeP (s > zs: pezs). A P hangnak, a PE – EP ősgyöknek a védelem, takarás értelme jelen van a szóban. A PEST, a kemence takart hely, de a fűtött, meleg PEST, oltalom is hideg esetén.

Az ES ősgyök egyik jelentése kiterjedÉS, terjedelem, például: tESt, ESő, repES, tESped és más szavakban. Aki kerES, nagy területet kutat át. PEST nevében levő gyökök mind a tűz, forróság, mind a tüzet oltó víz és felüdítés értelmét hordozó szavak alapelemei.

A PES  gyök, a PES, (s > zs) PEZS, (perzs) tűz jelentés mellett, az ellenoldalon a PES – SEP (s > cs) PESCSEPP, vizet jelent, esetleg PEZSgő vizű forrást.

A kisbaba EP, PÜ vízkérő szavai a bizonyítékok az ősgyöknek örökítő sejtekben (gén) teremtéstől jelenlétére.

A PEST szó kemencét jelent még Székelyföldön is. A PEST, kemence belül egy sima térség. A TEPSi, sima alaplapú edény, amelyet PESTben SüTéshez használnak, s amelybe SÜPPed, benne szétTEPSed, TESPed a TAPSiás nevű SüTemény, kalács. A PEST = kemence, ennek vonatkozó kifejezései: TEPSi, TESPed, TAPSiás nevei nem szláv, hanem magyar eredetű szavak. A szláv PECS, PJECS a magyar PESS, PERZS szóból módosult. A PECS gyök nemi vonatkozású is, szintén forróság, de új élet kisütése értelmű is. Ám erről a szláv nyelveket beszélők nem tudhatnak, mivel nyelvük nem eredeti teremtés nyelv, szóképzésük nem a képi valóságon alapul.

Minden szó, név, megnevezés abból a nyelvből származik, amelyben elemeire bontva, érthetően, aprólékosan, akár hangonként, hangértelem alapján magyarázható.

Minden szó több – legkevesebb három – névadó jellemző nyomán állt össze. A kemencét jelentő PEST szóval azonos hangvázra épül a TEPSI, amelyben a sütnivaló TAPSIÁSt vagy pecsenyét (ez sem tót) behelyezik a PESTbe.

PeST – TePSi – TaPSiáS hangváz: P-S-T – T-P-S – T-P-S-S. A PEST szót ST párosa is magyarként azonosítja.

Az ST hangcsoport – ESTI – a fÜSTÖl, kÓSTOl, lUSTA, nŐSTÉny, pÁST, palÁSTOl, sISTEreg, kASTÉly, fESTŐi, ÜST, tEST szavakban értelemhordozó.

Az ST páros a szóban, jellemzőt rejtő alvó S.T – T.S gyök: SüT – TüS, hangjaival. A SÜT, SUT fordítottja a sürgető TÜStént, amely mind a kemencével, mind a meleggel, TŰZzel kapcsolatos.

A CzF Szótár bő leírást ad a kemence PEST nevéről: „A régi nyelvben, sőt ma is némely tájakon, pl. Nyitravölgyében am. kemencze. Ferenczi J. szerént a székelyeknél régi neve a kemenczének. Incze József szerént a ,pest’ szót magára Háromszéken nem használják, hanem csak más szókkal öszveköttetésben, pl. pest alatt am. kemencze alatt; pest alja am. kemencze alja; a pest alá = a kemencze alá; pest mögé = a kemencze mögé; pest mögött = kemencze mögött. Olyan vagy mint egy pest, azaz elhízott nagy testü. (mind székely szólamok). Hasonló hozzá a szláv pecz, mely talán a pecsjem, sütök, égetek igével rokonítható; azonban a pest gyöke a perzsel, pergel, pernye stb. rokon értelmü magyar szókban is megvan; […] pessbűz v. pezzsbűz a székelyeknél am. persbűz, nyárs Molnár A. szerint és tájdivatosan: nyáss stb. tehát egész épségében perst, pesst volna; […] E szerint pest = perst, v. pesst, t. i. tüzelő hely. Hihetőleg innen vette nevét hazánk legnagyobb városa Pest (talán téglaégető kemenczéktől).” Kiem: K.S.

A nagy TESTű asszonyra mondják Székelyföldön: Akkora segge van, mint egy prázsmári kemence, azaz PEST. Tehát él a PEST – TEST nyelvi párhuzam.

A PEST szó minden vonatkozásban magyar értelmű, eredetű. Semmilyen bolgár vagy más szláv nyelvelem nincs a szóban. Ha azokon a nyelveken így mondják, akkor ősnyelvi örökségük, de e szavak csak a mai magyar nyelven elemezhetők, mivel ez a nyelvi titkok magyarázó nyelve.

ST – TS kapcsolat: a peST, azaz kemence a helyiség, a konyha háTSó fala mellé épült.

Képtalálatok a következőre: sütőkemence

 

Képtalálatok a következőre: sütőkemence

Képtalálatok a következőre: Pest látkép