petrezselyem – Ernyős virágú, illatos, szárnyalt levelű, elvékonyodó fehéres gyökerű konyhakerti növény. [bérnyelvész: latin < görög]
A PETREZSELYEM P.T – T.P gyökből induló szó: PeT – TéP. A fordított TÉP gyök a növény földből kiTÉPését vagy leveleinek leTÉPve használhatóságát is jelenti. Érdekes felismerésre juthatunk a további névadó jellemzőinek keresésekor. A PETREZSELYEM ősnyelvi eredetű szó, amely a mai magyar nyelven magyarázható. Neve: névadó jellemzőinek sűrítménye. A P hanggal kezdődő ősgyökök jelentenek védelmet, de a rendkívül kellemes testiséget (pi, po), a nemiség, szaPorodás jelenségeit is kifejezők. A PE ősgyök szintén ezek közül való. A PETrezselyem növénynek – az erre való készséget, képességet növelő – hatását már a kezdetek idején felismerték. A növény gyökere, szára, levele, azaz minden része serkentő hatóanyagot tartalmaz a PETE, TERmékenység, nemzőerő* összességre. A benne levő különleges hatóanyagok révén már a kezdetekkor beírta magát a fontos serkentő ízesítők közé. Az ősi PETRE, PETRA szó jelentése: SZIKLA, azaz KŐ, annak PATtanó és TÖRékeny jellemzőit összegezve. Ez a növény különleges tulajdonságaira, a meghatározó, jelképesen kemény hatására utaló. A kömény is ugyanilyen jellemzői (tömény kemény hatóanyagok) nyomán kapta nevét.
A TR hangcsoport – ETRE – a pETREzselyemben hatékony élettani fontosságú anyagok összessége TömöRül, akár a cITROmban. A pETREzselyem tömény hatóanyagrakTáR. A pETRE szókezdet utalhat a növény hatóanyagainak frissítő, tETTREkészséget (négyelés), munkaképességet növelő erejére is. A TREZS is értelemadó hangcsoport, amely szervezetre ható TRE (3x) jelképes paRÁZSló, ZSOngító erőt jelzi, akár a ciTROMnál.
A TR páros, mint T.R – R.T gyök: TéR – RéT, a TÉRen, RÉTen TERmesztési helyen kívül, a növény felhasználási sokRÉTűségét, hatását is jelenti, egyike a fent említett TERmékenység. Az R.ZS – ZS.R gyök: ReZS – ZSeR, a paRÁZS, ZSARát szavakban tűzre utal, biZSERgető, vaRÁZSlatos hatásra. Azt jelenti, hogy a növény természetes „tüzes” SERkentőket tartalmaz. A ZS hangcsoport – EZSE – nagy értékről, kiterjedésről, kellemi hatásról beszél a varÁZSOl, lAZSÁl lEZSEr szavakban. Értékének ÁZSIója, hatásának jelképes súlya képletesen mÁZSÁval mérhető. Az ókorban varÁZSErőt tulajdonítottak neki.
A ZS.LY – LY.ZS gyök: ZSeLY – LYeZS, finom SELYmes, elLAZító illat-ízösszesség. Ez akár a leveleinek szétmorZSOLása, vagy főtt gyökerének ízlelése nyomán.
Az LY hangcsoport – ELYE – talán a sELYEmhez hasonló finomság, kellemes tapintása, annak előkelő hELYE szerinti besorolás, a zsÁLYA (gyógy), vagy hasonlatként: zsÖLLYE, mint drága, értékes ülőhELYE valakinek.
Az LY.M – M.LY gyök: LYeM – MeLY, a kelLEMesen goMOLYgó illata.
Székelyül PETÖRZSELYÖM, PETERZSELYEM, és nem véletlenül. A PETER, PETÖR szó egyik fordításban: TER-PE, TÖR-PE, a PETERzselyem, PETÖRzselyöm TERPE, TÖRPE növésű. A PETER, PETÖR sziklajelentésű is: nem hajlítható, csak TIPorható (tip – pit, pet), TÖRhető. A növény esetében, jelképes: felTÖRése, használata nyomán ERŐT adó (petör – törep – perőt). A T hangcsoport – ETE – a pETErzselyem levele, gyökere ÉTEkként kellemes, pezsdÍTŐ hATÁsú, de a már említett PETE, TERmékenység összességre is. Az RZS hangcsoport – ERZSE – a petERZSElyemnek a szervezet sejtjeiben végzendő SERkentő hatása. A pERZSEl, pÖRZSÖl, bÖRZSÖny (tűzhányó), dÖRZSÖl szavakban a tűz kifejezője. A petERZSElyem, petÖRZSElyöm felületi gyulladást gátló hatása is ismert, például rovarcsípés elleni bedÖRZSÖléssel. De hORZSOlt bőrfelületre is jó hatással van. Szárított levelét ÉTElekbe mORZSOlva is szórják. Gyökerének TÖRZSE, TORZSÁja különleges ízt kölcsönöz a hús-, zöldség- és más leveseknek, de a sülteknek is. A szóvégi EM kellEMi gyök, a nőiséghez is kötődő (ember, emlő stb.), de az EMésre, azaz evésre, EMésztésre alkalmasságot is jelenti. PETERZSELYEMmel BETÖRZSÖLÖM (régies). PeTeRZSeLYeM – BeTöRZSöLöM hangváz: P-T-R-ZS-LY-M – B-T-R-ZS-L-M.
Nem mellőzhető a szóban szó jelenség, a névben levő: ZSELYEM, SELYEM szó. Az ősnyelv a nemiséget, a szaporodást köti a SELYEM szóhoz. A SELYEM másik ősi neve: TAFOTA. A nő SELYEM finomságú MELYES bőre is egy névadó jellemző. A nemi nászt a SELYMES csusszanás okán nevezték FOTÁnak is. Székelyül némely tájon ma is. Ehhez hozzátehetjük a szóban levő, tűzre utaló ERZSE hangcsoportot, amely a BÖRZSÖny tűzhányó nevében is jelen van. De az ERZSÉbet, ÖRZSE, BERZSE névváltozatokban is. A REZS gyök a paRÁZS szóban, szintén tűz. A bálokban mellőzött „peterzselymet, petrezselymet áruló” lány SELYMES bÖRZSÉs tÖRZSÉnek értékeit csak az ismeri meg, aki az életre szóló táncra viszi el őt később.
A CzF Szótár szerint: „a latin-görög petroselinum-ból eredett; ez pedig összetétel petra és selinon szókból” Ők nem keresték a gyökök értelmét, mondanivalóját a növény tulajdonságainak függvényében. Nem latin, görög kölcsönszó, mivel azok az ómagyar ősnyelvből örökölték meg. Egyetlen nyelven sem világítható meg a megnevezésébe sűrített élettani szerepe, a szervezetre ható jótékony hatóereje, csak a teremtés nyelvén.
TR – RT kapcsolat: a peTRezselyem – szinte fűszernek minősülő – éRTékes, taRTalmas ízesítő zöldségféle. Gyógyhatású, pl. éRTágító, így vérnyomáscsökkentő. RZS – ZSR kapcsolat: a peteRZSelyemlevél használható szárítva moRZSolva, nyersen bedöRZSölésre, a rovarcsípések közül a daráZSRa, kiváló hatóanyag.
/*/ Minden gyümölcs azon szerv alakjára teremtetett, amelyre gyógyító hatással van, s minden olyan nevet kapott a teremtés nyelvén, amely gyakorlati hasznát-szerepét írja le sűrítve.
