PETREZSELYEM – Ernyős virágú, illatos, szárnyalt levelű, elvékonyodó fehéres gyökerű konyhakerti növény. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: latin < görög] A PETREZSELYEM P.T – T.P gyökből induló szó: PeT – TéP. A PETREZSELYEM magyarul magyarázható ősmag(yar)-nyelvi eredetű szó. A benne levő különleges hatóanyagai révén már a kezdetekkor beírta magát a fontos ízesítők közé. Érdekes felismerésre jutunk névadó jellemzőinek keresésekor. Az ősi PETRE, PETRA jelentése: SZIKLA, azaz KŐ, a PATtanó és TÖRékeny jellemzőit összegezve. A növény különleges tulajdonságaira, meghatározó, kemény hatására utaló. A kömény is ugyanilyen jellemzői nyomán kapta nevét. Székelyül PETÖRZSELYÖM, és nem véletlenül. Így elemezhető a: PET, ETÖ (ete), TER, TÖRZS (terzs), ÖRZSE, (erzse) ZSELY, ELYE, LYEM, EM felbontásban is. A P hanggal kezdődő ősgyökök jelentenek védelmet, de a rendkívül kellemes testiséget (pi, po), a szaporodás jelenségeit is kifejezők. A PE ősgyök szintén ezek közül való. A PETREZSELYEM növénynek – az erre való készséget, képességet növelő – hatását már a kezdetek idején felismerték. A növény gyökere, szára, levele, azaz minden része serkentő hatóanyagot tartalmaz a PETE, TERmékenység összességre, Az RZS értelemadó hangcsoport – ERZSE, ÖRZSE – a tűz kifejezője a pERZSEl, pÖRZSÖl, bÖRZSÖny (tűzhányó), dÖRZSÖl szavakban. A petERZSElyem, petÖRZSElyöm felületi gyulladás gátló hatása is ismert, például rovarcsípés elleni bedÖRZSÖléssel. De hORZSOlt bőrfelületre is jó hatással van. Szárított levelét ÉTElekbe mORZSOlva is szórják. Gyökerének TÖRZSE, TORZSÁja különleges ízt kölcsönöz a hús-, zöldség- és más leveseknek. A TR értelemadó hangcsoportja – ETRE – TömöRítés értelmű (petrence, ketrec), a pETREzselyem tömény hatóanyagraktár. A PETRE kezdet utalhat a növény hatóanyagainak frissítő, tETTREkészséget (négyelés) növelő erejére is. A TREZS is értelemadó hangcsoport, amely élettani hatóanyagai rendkívüli erejét (háromszoros) jelzi, akár a ciTROMnál. A T.R – R.T gyök: TéR – RéT, a TERmesztési helyen kívül a növény felhasználási sokRÉTűségét is jelenti. A ZS hangcsoport – EZSE – a többi hangváltozatban is nagy értékről, kiterjedésről, kellemi hatásról beszél. Például: ÁZSIó, ÁZSIa, varÁZSOl, lAZSÁl lEZSEr. Az LY hangcsoportja – ELYE – kellemes hangzású: a zsÁLYA (gyógy) zsÖLLYe, mint drága ülőhELYE valakinek, a sELYEm kellemes tapintása. A szóvégi EM kellEMi gyök, a nőiséghez kötődő (ember, emlő stb.). A fordított TÉP gyök a növény földből kiTÉPését vagy leveleinek TÉPését jelenti. A CzF Szótár szerint: „a latin-görög petroselinum-ból eredett; ez pedig összetétel petra és selinon szókból” Nem keresték a gyökök értelmét, mondanivalóját.    

Ezzel párhuzamosan elemeztem az ERZSÉBET nevet is.    

ERZSÉBET – Nem zsidó név, hanem sokkal korábbi ősmagyar eredetű. Egyik legkedveltebb magyar női név volt a történelem folyamán. A névben fő elem a ZS hang, amely az R hanggal közösen alkotja a név tengelyében levő RZS értelemadó hangcsoportot – ERZSE, ÖRZSE – amely a tűz kifejezője. Az R.ZS – ZS.R gyök: RóZS – ZSaR hangjaival alkothatók a RÓZSa, vaRÁZS, paRÁZS, ZSARát és más szavak. Tüzes lány volt az első ERZSÉBET, ERZSA, ERZSÓ, ERZSŐ, ERZSŐke, ERZSÓka. Valósággal pERZSElő, pÖRZSÖlő. Mint bÖRZSÖny –, amely kitör, s szikrázva kiönti belső forróságát – érzelmi, érzéki felindultságában felolvadva körülölelte szerelmét. ÉBEr, mindenre figyelő, vigyázó gondos feleségnek való. Mint nő ÉBErítő, férfit pEZSdítő. Látványa, személyiségének varÁZSA csak a RÓZSA szépségével, illatával lehetett némileg kifejezhető. Nőiségének. ElZSOngítóan kellemes ölelésének pERZSElő tüze, mint ZSARátnok égette a férfiszívet, amely így könnyen ZSARolhatóvá vált. BET kicsit jelent, a BECézés egyik formája volt.  
Egyike a legtöbb becézett alakkal rendelkező neveknek: Erzsike, Erzsa, Erzsó, Erzső, Erzsóka, Erzsőke, Böbe, Böbi, Böbécske, Örzse, Örzsi, Örzső, Bözsi, Bözsike, Böske, Pöre, Pöszi, Pötyi, Csöre, Csöri, Zsóka, Zsike, Betta, Betti, Bettike és talán még mások.