PISKÓTA – Tésztából készült, puha, rendszerint töltött sütemény. Ilyen anyagból készült lapos rudacska. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német < olasz] A PISKÓTA P.S – S.P gyökből képzett szó: PiS – SiP. A PISKÓTAkészítés nem nehéz, de nagyon figyelmesnek kell lenni. Egy receptből vett idézettel kezdem: „A piskótát mindenki szereti, ugyanakkor a konyhában sürgölődő hölgyek egyik legnagyobb mumusa.” http://www.femina.hu/recept/tokeletes_piskota_variacio A névadásnál ez számított: sok apróságra kell odafigyelni, piPISKÁlni kell vele. Az SK, SZK kötött mássalhangzó-párosok a magyar nyelv szavaiban többnyire cselekvést kifejező értelemadó egységek. A PI gyök egyik jelentése: kicsinység, apróság. A PISKÓTA – TAPISKÓ fordítás is mutatja, hogy sokat és ügyesen kell TAPISKOlni a sütemény elkészítéskor. Az SK értelemadó hangcsoportja – ISKÓ – jelen van a galUSKA, lASKA,. pampUSKA szavakban, amelyek szintén tésztafélék. Aki ismeri a PISKÓTA készítésének módját, az tudja, hogy a jól felvert tojásfehérje, és kavaráskor a vele való elbánás határozza meg a tészta milyenségét, vagyis a PIPISKE tojÁSKÁja, a kavaráskor való finom bánásmód, hogy ne törjön össze a hab. Végül – nem szabad nyitogatni sülés közben a sütő ajtaját, mert összerOSKAd a sütemény. Élesztő nélkül készíthető, egyszerű édes sütemény, babák kedvence, ezért becézett, kicsinyített: PISKÓTA. Egyszerűségéből következtethető, hogy nagyon régi, ősi. Nevét még az ősmag(yar)-nyelven kapta. Tésztafélék cselekvésből eredő hasonló neveit az utódnyelvek is átvették: biscuit – biszkuit. Néhány észrevétel: nem küszöbölhették ki az SZK párost, az ISCU (iszku) értelemadó hangcsoportot, amelyek meghatározó ősmag(yar)-nyelvi azonosítók, és nem tudnak magyarázatot adni a szó kialakulására.  

PITYÓKA – Burgonya. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ?<  > pityke] A PITYÓKA, neve is a P.T – T.P gyökből indul: PiT – TiP (p > f), lágy T hanggal. Tulajdonképpen ez az egyetlen igazi magyar neve a növénynek. E gyökkel több nyelvben is jelen van: angol potato, német kartoffel, svéd potatis, olasz patata és mások. Azonban ezekben a nyelvekben nem adható átfogó magyarázat a név kialakulására. A magyar nyelv arra is rámutat, hogy ez: PaT – TáP, TÁPlálkozásra alkalmas. Gyökérgumója bogyó, bigyó, ez utóbbi B > P és GY > TY hangváltással: PITYÓ, amely kicsinyítővel PITYÓKA. A PITYÓKAgumó, ha lePOTTYantják felPATtan. A PITYÓKA szó a középkor végi újbóli megjelenésekor bigyó, bogyó szavakból képződött. Azért érdekességként megjegyzendő, hogy a valaha volt egyik ősnyelvi neve is ez. Erről még a krumpli címszónál.  
PIZSAMA – (Hosszú)nadrágból és kabátból álló hálóruha. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: angol < indiai < perzsa] A PIZSAMA P.ZS – ZS.P gyökbővítmény: PiZS – ZsiP (p > b: bizs – zsib). E szó megértéséhez a lehető hangváltásokat kell figyelni. Az álmosság egyféle BIZSergő ZSIBbadtság érzete. Aki álmos, az már PASZ-szív, csak PUSmog, ejti el a fejét, mint aki BÚSúl. Ha elalszik, hosszan lélegzik, hosszan SZÍVja, SZIPja a levegőt. A ZS hangcsoportja – IZSA – beviszi erőteljes értelmét a szavakba. Ami pIZSEg, pEZSEg, hEmZSEg, azaz heverve forog, nyÜZSÖg, gUZSOrog. Aki alszik, szétterül, nagy hely kell neki. Az álmosan elterülő, lAZSÁló, az álmok elvarÁZSOlt birodalmában bolyongó alvó ember ruhája a PIZSAMA. A ZS hangcsoport e jelentését más szavakban is megtaláljuk, például földrajzi térség: ÁZSIa, a legnagyobb földrész, nagy csomag: bagÁZS. Az M hangcsoport – AMA – a pihenés kellEMI, mÁMOros állapotára utal. E szó valaha a messzi múltban, még az ősmag(yar)-nyelven alakult ki, kiesett a magyar nyelvből, de megragadt egy utódnyelvben. Minden szóeleme, azoknak minden vetülete, értelmi kapcsolata felsorolható, magyarázható a mai magyar nyelven, a világ nyelvi titkainak egyedüli, élő magyarázó nyelvén