POLITIKAA társadalom, az állam vezetésére, a hatalom megszerzésére, megtartására irányuló tevékenység. [bérnyelvész szerint: nk:francia < latin < görög]

A POLITIKA szó a P.L – L.P gyökkel indul: PoL LoP. Az első pusztai gazdag hódító államokat rablással, lopással alapozták meg. Velük szemben alakultak ki a védekező városállamok FALASOK, PÓLUSOK, POLISZOK kiskirályságai.

A támadók a LOPTÁK révén szerzett zsákmányból éltek. A rablóháborúk, a hadviselés, az emberölés már nem volt szégyellnivaló, sőt dicsőségnek számított, törvényesítették az emberölést. Az ő erkölcsiségük szerint nyugodtan megölhették a kirabolandó ellenállót, azt AKITŐL LOPtak. Csak a sajátjaik közti emberölés volt büntetendő. Kivéve a párbajok.

Ez volt az alakuló pusztai rablóállamok alaptörvénye elPALLTÁK, megölték azt, AKITŐL LOPtak. A védekező fél viszont azt, AKI TŐLe LOPott. Ebből alakult ki a hadi POLITIKA fogalom.

PoLiTiKa – PaLLTáK – aKiTőL LoP – aKiTőLe LoP hangváz: P-L-T-K – P-L-T-K – K-T-L-P – K-T-L-P

A támadók igyekeztek szétverni az őrséget a KAPUTÓL. A fejüktől, KÁPTÓL ütötték-verték, PALLTÁK egymást. Ez a támadó hadi POLITIKA része volt.

PaLLTáK  – KaPuTóL – KáPTóL hangváz: P-L-T-K – K-P-T-L – K-P-T-L

A kezdeti egyetértés a támadó LOPTÁKra alapozott állam vezetésében megromlott a LOPTÁKban LOPOTTAK elosztásakor. Ki kellett dolgozni a LOPTÁKban szerzett zsákmány elosztási POLITIKÁját, kit mennyi illet meg?

Ugyanígy a védekezésre szorulók közt is. Segítették, TÁPOLTÁK a LOPTÁKban megLOPOTTAKat.

LoPTáK – TáPoLTáK – LoPoTTaK hangváz: L-P-T-K – T-P-L-T-K – L-P-T-K.

Nézzük tovább a kialakuló POLITIKA szó mögött rejlő értelmet. Idővel a rablók kiművelődtek, szokássá vált, hogy üzentek: amennyiben hajlandók ennyi és ennyi sarcot fizetni, akkor nem ontanak vért. Ez volt a kezdeti dIPLOmácia. Igyekeztek finoman tárgyalni. Az elkendőzés, figyelem elterelés, hazudozás magas művészi szintre emelt, szövevényes, ravasz, körmönfont, színesen burkolt, aljas húzások eszközrendszere lett egymás megtévesztésére.

A dIPLOmatikus POLITIKA az alkalmas PILlanatot lesi, hogy LÉPjen a jelképes sakktáblán.

Az L hangcsoport – OLI – az ÓLÁlkodó szóban a legkifejezőbb a pOLItika jellemzésére. Gondosan ELŐkészíti a kétértelmű mondandóját.

Az L.T – T.L gyök: LéT – ToL, a poLITika LÉTeleme a TOLogatás, az alkalmas pillanatban lecsapás.

A T hangcsoport – ITI – a helyzetek megÍTÉlése, a polITIkai eszközök kellő, kedvező időben mozdÍTÁsa létfontosságú. A jó poLITIKAi húzás a LÉTÜKEt, fennmaradásukat jelenti.

A T.K – K.T gyök: TiKKéT, a TIK, TÁK az ősnyelven munKÁT jelentett: TÁKol, TÉKol, TIKol, KOTol, alKOT stb.

Kialakult az államhatalom belső erőinek egymás közti viselkedésmódja, a belső dIPLOmácia, az érdekcsoportok közti POLITIKAi illeszkedés illemrendje. A POLITIKA, különböző elvi ALAPOKAT valló, jelképesen más-más TELEPEKen szerveződő, más-más ELVEKET (p > v) valló PÁRTOK (l > r) küzdelmeinek helye, színtere. Egymás előtt nem fedik fel a kártyaLAPOKAT.

PoLiTiKa – aLaPoKaT – TeLePeK – LaPoKaT hangváz: P-L-T-K – L-P-K-T – T-L-P-K – L-P-K-T.

A mindenkori POLITIKA mindig legkevesebb KÉT ALAPon, KÉT LAPon, KÉT LÁBon (p > b) áll. Ha az egyik elbukik, ott a másik.

PoLiTiKa – KéT aLaP – TáPoLóK – LaPíTóK hangváz: P-L-T-K – K-T-L-P – T-P-L-K – L-P-T-K.

Az őket hatalomra segítőik, a TÁPOLÓK. Hatalomra kerülés után a POLITIKA viszonozza ezt. Vagyis előnyökben részesítik azokat, akik a fő eszközt a KAPITÁLt, azaz a pénzALAPOKAT biztosítják, a választás megnyeréséhez.

PoLiTiKa – KaPiTáL – KéT LaP – PáRToK hangváz: P-L-T-K – K-P-T-L – K-T-L-P – P-R-T-K.

A nép az, AKITŐL LOP bizalmat, esetenként egyebet is. Beférkőzik bizalmába kedvező ígéretekkel. Az ígéretek be nem tartását követelők előtt LAPÍTÓK őkelméik. Nem vállalnak felelősséget semmiért. Ha veszítenek, akkor finoman szólva KAPITULálnak, amint a régi védvárak KAPUTÓL elálló őrsége, azaz feladják állásaikat. A ciklus végén csak úgy, KALAPOT emelve távoznak.

PoLiTiKa – aKiTőL LoP – KaPuTóL – KaLaPoT hangváz: P-L-T-K – K-T-L-P – K-P-T-L – K-L-P-T

A szó már az egynyelvűség idején, az első POLiszok építésekor, az első központosított hatalom kiépítésekor csírába szökött, és a nyelvszerkezeti váz adta keretekbe illeszkedve, az alaphangokkal teljesen körülírható a POLITIKA minden fő jellemzője.

A nyelv rögzítette a való igazságot.

—————————–

A fent leírtak erőteljes bizonyítékai a magyar nyelv más nyelvektől eltérő, önépítő képességének. Bizonyítékai annak, hogy e nyelv észszerűen, célszerűen, következetesen, gondosan megtervezett. Az élethez, élővilághoz kötődő jelenségek, cselekmények, a kapcsolódó anyagok, eszközök stb. megnevezései a jellemzőket leginkább kifejező hangcsoportok által leírhatók, azonos hanganyagon nyugszanak, s egyetlen hang, ősgyök, gyökszó, hangcsoport sem véletlenszerűen kerül be egy szóba, hanem a nyelvszerkezet vázának önépítő rendszere vezérli a szóképzést.

A magyar nyelv önmagában létező nyelv, nincs szüksége semmilyen külső segítségre szavainak, kifejezéseinek megalkotásához.

A hivatásos hivatalos nyelvészetnek nincsenek hatékony ellenérvei erre. Csak béna kötözködés, a világosan, hatékonyan kifejthető ellenérvek helyett. Szóeredet elemzéseik teljesen idegenek a magyar nyelvtől.

Ideje otthagyni a sehová nem vezető béna finnugor vágányt, s ráállni az egyenes, széles, világos nyelvi útra!