RUSNYA – Visszataszítóan, undorítóan csúnya. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szerb–horvát] A RUSNYA szó az R.S – S.R gyök bővítménye: RuS – SuR. A RU gyök a romboló, rossz R, a mélyen kúszó Ú, a süllyedő, sáros S, de különösen a nyamvadt NY hanggal, rendkívüli visszatetsző külalakot ír le. E szó – mint sok más – állhatott össze két különálló szó részét képező gyökökből is, a ROSSZ és a NYAvalya szavak részeiből. Az O > U, SZ > S hangokra váltás, a legmélyebb Ú hangzóval és Süllyedés S hangjával, a legalsó szint kihangsúlyozása céljából történhetett önműködően: ROSZ-szNYAvalya, RUSNYAvalya – RUSNYA. Ez egy feltételezés. A CzF Szótár szerint: „Rokon értelmüek: poronda, puruttya, ocsmány. E szónak gyöke rus úgy látszik nem más, mint rosz, vagy pedig a csunyát jelentő rút, melyből lett rutony v. rusony, s ebből rusnya, mint a rusnya, midőn gyáva alamusztát jelent, am. sutnya (magát suttomban meghuzó) […]” A RUS – SUR gyök a SURranó, bujkálót is leíró, amelyet a CzF Szótár „gyáva alamuszta”-ként említ. Lehetett RUCSNYA is. A ROS, RUS > ROCS, RUCS váltás és fordítás előhozza a CSOR, CSUR ősnyelvi fekete jelentését, de a CSÓRást is, mint elítélendő tettet. Székelyföldön a gabonaéréskor a termést megdézsmáló, elCSÓRó sötéttollú (fekete-fehér = szürke) verebet, vidékenként még ma is CSURinak mondják. E szó nem szerb, és nem is horvát, hanem elemeire bontva is világosan megmagyarázható ősmag(yar)-nyelvi eredetű kifejezés. Kevésbé illeszkedik az SNY hangcsoport – USNYA – harISNYA, tarISNYA (tarisznya) szavaihoz, mivel egyik sem tartozik a megvetendő rút, csúnya fogalomkörébe. Bár nem tudni, milyen volt az általános lepelruha viselet idején újdonságnak tűnő harusnya, de később megszépülő harisnya fogadtatása. Ugyanígy az általánosan elfogadott iszák, szák, zsák helyett a vállra vethető, kissé kisebb, mutatósabb, így úrhatnám tarusnya, majd előnyeit látva: tarisnya, sőt negédesen eSZezve: tarisznya. Tehát lehetett gúnyszó is az elején. Viszont az SNY kötött mássalhangzó-páros itt, mint az alvó S.NY – NY.S gyök: SeNY – NYeS, bővítményeiben a SENYved, NYESett (nyeszlett) szavakkal – őrizve a kezdeti jellemző mondanivalóját – párhuzamot mutat a RUSNYA jelentésével.  

RÚZS – Az ajak színezésére való, rudacska alakú kozmetikai szer. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: francia] A RÚZS az R.ZS – ZS.R gyök hangjai: RuZS – ZSuR. A RÚZSa – ZSARát, paRÁZS, mind vöRÖSek. A RÚZS francia nyelven ROUGE alakban írandó. E francia szó a RÓZSa, a piROS, vöRÖS színnevekből módosult ROUGE alakra, amely kiejtve RÚZS. A piROS RÓZSa (de a többi is) az alföldön is RÚZSa, A megSÚRolt bőr is kivöRÖSödik. A szó eredete az ősmag(yar)-nyelvi tehát magyarul írható, kiejthető, érthető szó. A francia nyelv nem birtokol más szóalkotó elemeket, csak amelyeket az ősmag(yar)-nyelvből megörökölt. Ezek egyike a piROS, vöRÖS színt kifejező ROUGE, amelyre franciául vékonyka magyarázat létezik, ám magyarul minden jellemzője elősorolható.  

RÜGY – Gömbölyded, vagy megnyúlt, fejletlen növényi hajtás. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor] A RÜGY az R.GY – GY.R gyök hangjai: RüGY – GYüR. A növény ágának kérgén kikeletkor mintegy GYŰRődésként keletkezik egy kis duDOR, mint GYÜRke a kenyéren, majd kibújik a RÜGY, amelyben az új élet sarjad. A RÜGY a növényág kisGYERmeke. Köztudott, hogy az ÜGY – folyamat, a RÜGYben is folyamat játszódik le, életfolyamat, életeREDet. az ered, red, regy, gyer. Igen, a RÜGY, GYERmek is. A CzF Szótár így ír a RÜGYről: „Rosz rügy átv. ért. a székelyeknél am. rosz gyermek. Minthogy az első értelemben vett rügy rendesen piros, rőt szinü alakban vagyis héjban búvik elé: innen okszerüleg azon r gyökhangu szókhoz rokonítható, melyek vörös szinre vonatkoznak, mint, rőt, rüh, rós, róska, riska.” Kiem. K. S. A virágRÜGY pirosas színben eRED. Érdekes nyelvi összefüggések, mert minden eredet az ősmag(yar)-nyelvre vezet vissza. A fehér szín felbontásakor az első eREDő szín a vörös. A vöRÖS, RŐT (rőt – rőd – red) szín angol nyelven RED. Akkor az honnan eRED?