Ősmag(yar)-nyelvi szavak
SARLÓ – Gabona, fű levágására és fölszedésére használt rövidnyelű, félköríves pengéjű vágószerszám. [A MÉKSz szerint: török] A sarló tősgyökeres magyar szó. Az rl páros révén olyan összefüggésben van néhány más szóval, mely nem enged a hamisítóknak. Például az ember fő tevékenységével, a mezőgazdasággal: érlel, sarló, tarló, tárló, őrlő, ezek a szavak folyamatot leírók, a betakarítástól a lisztté válásig, sőt, ha a foggal őrlést is ide soroljuk, akkor a fogyasztásig. A sarló munka közben sorozatban sarol, tarol, súrol, sért. A sar gyöknek itt is van szorzati értelme, hiszen a sarlózás többszörösen, sorozatosan, ismétlődő mozdulatok folyamata.