SZÁNT – Talajt művelés végett ekével barázdákra hasogat. [bérnyelvész: ?, azaz eredete ismeretlen]
A SZÁNT SZ.N – N.SZ gyökbővítmény: SZáN – NeSZ. A SZÁNTás ráhatás, behatolás, erőkifejtés. ElSZÁNja magát, hogy SZÁNT: megbONTja, felhÁNTja a talaj felSZÍNét, felforgatja a mélyebben fekvő talajt.
A csuSZAMlás értelméből induló szó: jól SZÁMlik. A csusSZANás hangja a NESZ.
Azért SZÁNT, mert termésre SZÁNTA a földet.
SZáNTó – SZáNTa hangváz: SZ-N-T – T-N-SZ.
A SZÁNTással, magvetéssel éli át a föld a NÁSZT, mert ezzel termékenyül meg.
SZáNT – NáSZT hangváz: SZ-N-T – N-SZ-T.
Az NT hangcsoport – ÁNTÓ – a szÁNTÓ, a földet bÁNTÓ, hÁNTÓ, a sima felületet megrONTÓ, a talaj felszínét felbONTÓ.
A CzF Szótár párhuzamot is kínál: „Elemzésére nézve l. SZÁM, fn. Képeztetésre hasonlók hozzá: hánt, hint, ont, bont, önt, ront, melyekben a gyökbeli m könnyeb., kiejtés végett n-re változott. Ugyan ezen okból olvasható a Debreczeni Legendáskönyvben: szántalan, sőt itt eléjön szánkivetni is.” Kiem. K.S.
Az m > n váltás máshol is előállt, akár a különb, külömb szavakban.
A SZÁNT – TNÁSZ teljes átfordítás, beillesztett hangzóval: TANÁSZ*. A földművelő, SZÁNTÓ ember TANÁSZtja, azaz tanítja a földet teremni a saját terve szerint.
SZáNTó – TaNáSZ hangváz: SZ-N-T – T-N-SZ.
A SZÁNTÁssal TANÁSZás, termőre tanítás nyomán alakultak ki az ősiségben a tanyák mellett, az addig fel NEm TÚRt, NATOR, NATÚR földekből az elsőként művelésre fogott területek, a TANOROK, amelyek a legjobb minőségű termőföldek voltak később is korokon keresztül. A TANOROK földjét aranyKORONÁT érő földnek nevezték. Erről bővebben a tanorok címszónál.
Az NT – TN kapcsolat: azért száNT, mert veTNi akar.
——————————–
/*/ A TANÁSZ, TANÁSZÓ hajdan bölcs ember. Mai szavakkal: tanító, tanár, aki felneszté, ébreszté az érdeklődést, tanított, betanított, titkot megismertetett, ránevelt, begyakoroltatott, más szóval TANÁCSolt a jóra. A TANÁSZ szó további átforgatásban: SZENÁT, SZANIT, bővítve: SZENÁTOR, SZANITER, azaz tanácsos, gyógyító. Tehát ezek egyike sem idegen eredetű, hanem ősnyelvi, de amelyek kiestek a mai magyar nyelvből.
