SZENÁTOR – Valamilyen szenátus tagja. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: latin] A SZENÁTOR SZ.N – N.SZ gyökből képzett szó: SZeN – NeSZ. A SZENátus, vének, öregek, ŐSZek tanácsa. A két véglet a JUNior, és SENior, állapotként: ifjan, ifJÚN vagy öregen, őSZEN. A rómaiak a ma magyarnak mondott nyelven beszélő etruszkoktól vették át nemcsak a szót, hanem az egész államvezetési formát is a nyelv és szokások mellett. Az etruszkoknál őSZEN, értelmeSEN, minden jóra kéSZEN lehetett bekerülni a vének tanácsába. Az őSZEN TANácskozók (tan – nat) vének, öregek TANácsának tagja, tisztességben, becsületben megőszült, népe javáért tevékenykedő TANácsi vén volt. Az N hangcsoport – ENÁ – a szó tengelyében mutatja: a szENÁtor olyan tANÁcsos, aki feladja ÖNÖs érdekeit a közjóért. A T hangcsoport – ÁTO – jelen van az elkÖTElezett, megÍTÉlés és hATÉkony szavakban, amelyek érintik a szenÁTOr munkáját. Az etruszkok magukkal vitték az ősiségükben megtanult, megszokott, az élet mindennapjai folyamatában, a gyakorlatban működő teljes kalákarendszert (ez a székelyeknél az I. világháborúig teljességgel működött) a vizek közti földre, ITAL-közre, ITALJÁba, amely kalákarendszernek lényege: a közösségen belül egymás minden helyzetben való segítése. Ez volt az alapja a Róma*i Köztársaságnak addig, ameddig a hatalomvágyó latin önzés nem kerekedett felül. Székelyföldön még él egy olyan szó, amellyel a dolgok jó menetének biztosítását, vagy helyreigazítását nevezik meg: NÁDalni. Ezzel nem csak az épületek javítására céloztak, hanem mindenre, ami helyrehozandó. E gyök jelen van a NÁDOR szavunkban, de jelen van a szeNÁTOR (d > t) szóban is, azzal a különbséggel, hogy az utóbbinál az kort is jelzi (őszen). A latin rómaiak az etruszkoktól átvett társadalmi berendezkedés hivatali neveit latinosították és megőrizték. A SZENÁTOR leharapott SZEN szóvégből képzett szó. A SZENÁTor. Az őSZEN TANácskozók (tan – NAT) vének, öregek TANácsának tagja. A NESZ gyök (szen – nesz) egy régi ősmag(yar)-nyelvi sátorapai tisztség, a NESZtor megnevezésének alapja, amely fordítva SZENtor, SZEN(á)tor. Tehát a tisztség végigkísérte a magyar nyelvűeket a történelem folyamán: NESZTOR, SZENÁTOR, NÁDOR. E szavak tartalmát, értelmét, mondanivalóját csak a mai – nyelvi titkokat – magyarázó nyelven lehet feltárni.
*RÓMÁt az etruszkok építették, hogy  megvédjék magukat az ITALköz földjének lakóitól a LATInoktól. Nevének jelentése: bekerített, kerítéssel, kerettel, RÁMÁval megerősített.