SZER – Eszköz, szerszám. Tornaszer. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor] Előrebocsátom: bármely nyelven, minden SZER gyökből induló szó ősnyelvi, ősmag-nyelvi, ősmag(yar)-nyelvi eredetű. A SZER az SZ.R – R.SZ gyök hangjai: SZeR – ReSZ. A SZER gyök SZORzati értelmű bármilyen szóban is volna jelen, és értelme csak a magyar nyelvben mutatkozik meg minden vetületében! A CzF Szótár szerint: „[…] ezen szer szó alapfogalomban bizonyos egymásután vagy egymás mellett létező többséget, illetőleg folytonosságot jelent. Legközeb., rokona sor, s egyezik vele az ujgur szüre (sorrend), oszmanli-török szďra, jakut szerge (Vámbéry); továbbá a persa zara, latin series.” Kiem. K.S. SzámSZERűen is többről van szó, a RÉSZek többSZÖRöződő, többSZÖRi ismétlődése. A testnek, mint SZERvezetnek alkotó elemei a SZERvek. Vagy közigazgatási SZERvezetek több SZERve. A SZER gyök értelmét csak alkotó hangjai értelmének ismeretében kapjuk meg. Az SZ és E hangokról a szent címszónál írtam. Az SZ hang elsősorban kiterjedés, SZélesedés, de a SZép fogalmának képviselője is, az arra törekvés lehető útjainak is kezdő- vagy meghatározó hangja. Az aSZ, éSZ ősgyökök értelmi meghatározója. Az SZ folyékony hang, azaz végtelenbe vihető. Az E főleg az EgyEnsúly (lásd www.kolumbansandor.ro E, É hangok). Az R, minden esetben ERő és pöRgő újRázás. Az R is folyékony hang, végtelenbe pöRgethető, göRgethető. Tehát az SZ.R – R.SZ gyökben két – végtelenig vihető – alaphang adja a szóvázat: SZ és R. Az SZ rokonhangjaival is hasonló értelmű szavak hozhatók létre. A SZER jelent SORjázó ismétlést. Példaként: a ZŰRös RÁZkódás, amely ZÖRgéssel járó újRÁZó REZgés. A ZSÖRtölődés unalomig SORjázó ZavARó beszédmód. A meredeken leeRESZkedés SORozatos fékezéssel jár. A kör, tér gyökökkel együtt a SZER a legnagyobb szóbokorral rendelkező gyök a magyar nyelvben. Hatása az utódnyelvekre óriási, ám azokban a SZER gyök nem magyarázható. Az SZ hangnak a kiterjedés jelölésében, sőt a hatványozott kiterjedés jelölésében való SZERepére a SZER gyök talán a legerősebb példa. amely a legcsodálatosabb érzés a SZERetet folytonosságának kifejezésében is megmutatkozik. A SZERelem határtalan, SZERtelen erejének kifejezése szintén a SZER gyökkel lehetséges. Az E(s)ZER számnév is a csúcsszámok (tíz, száz) sokSZORozottságát  jelenti. A SZER, SZÉL, CÉL is (sz > c és r > l) szavak is hasonló értelműek: folytonosság kitartó következetesség. A sokSZORozás összességében egy CÉLt követ, például a Föld észSZERű betöltését mindennel, ami emberi (ma azzal is, ami embertelen). A teremtői ERő – FER = Fokozott (sz)ERő. A SZÉL is SZER értelmű, mint folytonos, SORjázó légmozgás. A SZER megvalósítása = CÉL + (sz)ERő + (szé)Lendület. Az észSZERű alkotó munka is SZER. Az ember alkotásra teremtetett. E tevékenysége véghezviteléhez számos eszköz szükséges, ezek a SZERszámok, amelyeket SORban használ, hogy CÉLját megvalósítsa. Minden eszköz SZER, vagyis az alkotó elme sugallatát kéz által közvetítő, az alkotó és a megvalósítandó alkotás közt. Minden alkotás is SZER, mivel továbbiakban is valamilyen közvetítő SZERepet tölt be. Valami magasabb rendűnek tisztelete is SZER, mivel központi helyet foglal el az érzelemvilágban. A SZER másik jelentése: fizikai középállapot, a falvak esetében: alszeg, felszeg középSZER. E faluRÉSZ a helység SZORzatilag fontosabb elemeit vonultatja fel a SZERen: piac, közkút, később bolt, községháza stb. A szláv nyelvek innen örökölték meg a sztreda középjelentést (cseh střed, szlovák stredisko, szlovén središče, horvát središte). A mai bérnyelvészet fordítva magyarázza: miszerint a magyar SZERda szó a szláv streda nyomán alakult ki. Hamis állítás.