A nyelvi elemzésekből kikövetkeztethető – a gyökszavak születése, szavakká képzése, összetett szavakká alakulása bizonyítja –, hogy már a korai történelmi időkben a SZERek a mindennapi élet gyakorlati RÉSZei voltak.
Az első talán a hét közepén, szerén elhelyezkedő nap megnevezése: SZERda. Ez volt a heti szer, amikor szerét ejtették a felmerülő családi, kisközösségi gondok részletes megtárgyalásának, eligazításoknak. Ekkor adtak észszerű tanácsot a vének, a batránok a fiataloknak. Ezért kapta a nap a szer adás nevet: szerda. Ekkor kaptak adreszt, felszólítást, eligazítást, tanácsot, valami okon, névre szólóan azok, akiknek erre szükségük volt. SZERDA 180 fokos elfordítása: ADRESZ.
SZeRDa – aDReSZ hangváz: SZ-R-D – D-R-SZ
A történelem kezdetén, már az Özönvíz előtt, a szaporodó családok, sátoralja törzsek életvitelének rendjének, rendszerbe szervezésének része volt a szer. Voltak kis és nagy családi szerek, törzsi szerek. Majd nemzetségi szerek, nagy térségi szerek, ahol szerét ejtették a fennforgó gondok rendezésének, rendszerezésének.
Vagyis a társadalmi élet RÉSZe volt a SZER.
A nagy szereket előre meghirdették, úgymond nagy hangon bekongatták. A bekongatott szerek neve kongresz is lehetett, amely megnevezés az utódnyelvekben van jelen. Ma kongresz-szusnak nevezik, és a nyelvészek szerint latin eredetű szó. Innen oda, majd visszatért.
SZERDAHELYek a Kárpát-medencében.
A SZEREDA, SZERDAHELY nevek születésének kora a messzi múltban keresendő, a Kárpát-medence felszáradása utáni időkben. A Kárpát-medencei végleges alapítású települések, térségek szerint megszervezett életviteli rendiség szerinti szereinek helyeit nevezték el szeredának, szerdahelynek. Ide gyűltek össze az időszakos nagy szerek megtartására. A Kárpát-medencében ezek a szerdahelyek voltak a központok, ahol heti és más időszaki szereket tartották. A szeredás központok kialakulásakor nem éltek más nyelvű népek a Kárpát-medencében.
Minden SZERdahely törvénySZERűen a kereskedelmileg fontos útvonalak, sorok, szerek keRESZteződésénél alakult ki. Vannak olyan települések, amelyeknek nevében nem jelenik meg a SZER szó, csak a HELY. Ezek is szerdaHELYek voltak. Nevükben a VÁSÁR jelző bizonyít. A váSÁR is SZER, amely jelentős RÉSZe a mindennapi létnek. Végigkövethetőek a Kárpát-medencei városok HELY végződésű települései, mindannyi fontos térségi szerdaHELY központ volt már a kezdetektől.
A dákok, mint magyar nyelvű nép is tartott SZEReket. Erre bizonyíték a mai Arad mellett valaha levő SZIRidava, SZERedava nevű helységük. Az ő tájnyelvükben a dava szó, védő értelmű, és várat is jelentett. Erről bővebben a dák címszónál a szótárban.
Íme, néhány ősi magyar SZERDAHELY:
Alsószerdahely, Bodrogszerdahely, Csíkszereda, Drávaszerdahely, Dunaszerdahely, Felsőszerdahely, Kaposszerdahely, Kisszerdahely, Kőszegszerdahely, Magyarszerdahely, Muraszerdahely, Nyárádszereda, Nyitraszerdahely, Ópusztaszer, Szerdahely (Románia), Szerdahely (Szlovénia), Tótszerdahely, Vágszerdahely stb.
Megfigyelhető, hogy mindannyi síkvidéken, többnyire folyók mellett terül el. Bizonyítéka ez annak, hogy e helységek akkor keletkeztek, és akkor nyerték el – fekvési adottságaikból eredően – törvényszerűen, önműködően a szerdahely szerepüket, amikor a víztől már fölszáradt vidékeken állandósultak a lakott területek, és szükség volt szeredás központokra.
A helységek nevében jelzőként, előnévként a térség neve szerepel: Kapos-, Kőszeg- Nyárád-, Csík-, Duna stb.
Megjegyzendő, hogy Tótszerdahely neve nem azt jelenti, hogy ők voltak ott az ősi település megalapítói, hisz akkor még nem is léteztek. Azt jelenti, hogy miután beköltöztek, betódultak, betótultak, s meghatározó tömeggé váltak, átvették a helynevet Tót jelzővel. Így megvolt a lehetőségük szeredáik megtartására, ami az ő esetükben csak a vásárokra vonatkozott.
Az, hogy később kiszorították az őslakosok utódait, az a fő (tót, teuton, deuton) jellemzőjüket bizonyítja. Minden befogadott betóduló népség fő-fő jellemzője azóta is a kiszorítósdi.