A Nyelv és Tudomány című portálhoz  írtam hasonló választ, ahol a KENYÉR szót idegen eredetűnek vélik.  
http://www.nyest.hu/hirek/honnan-jon-a-kenyer  
A nyelvet hosszú évezredek alatt egyszerű emberek építették fel a génjeikben levő nyelvszerkezeti váz alapjaira, azzal a szóalkotó képességgel, amely az emberi érzékekre (látás, hallás, ízlelés, szaginger, érintés) ható külső benyomásokra ösztöni hangokkal felelt.  

Ezek az ösztöni ősgyökök, amelyek a nyelv alapjai, s amelyek minden kisbaba alapszókészletében jelen vannak, függetlenül attól, hogy mely nép, faj, nemzet keretében jön a világra. Ha fényhatás éri: LÁ, ha hangot hall: HA, ha szomjas: PÜ, AP, ha éhes: MA, m-m-m, ha jó illatot érez: SZI (lehetne még sorolni)  
Ezek vele születnek, génjeibe táplált alapkészlet, amelyre épül a beszélt nyelve a későbbiekben. A magyar nyelv minden szava az ösztöni ősgyökökre épül, főként látvány (kép) és hanghatások nyomán. A hivatalos nyelvészek közt túl sok spekuláció burjánzik az egyszerűséget mellőzve, sok a szócséplés, ahelyett, hogy a szavak valódi felépítésről beszélnének.  

Soha nem maradhatott fenn a nyelvben egy szó sem, ha nem felelt meg a legkevesebb három névadó jellemző összhangja szabálynak! Minden magyar szó, megnevezés AZ ÖSSZES NÉVADÓ JELLEMZŐK SŰRÍTMÉNYE, így a KENYÉR szó is! Az alábbiak akár szabályként is vehetők:   Nem valós magyar nyelvkutatás az, amely kizárja az emberi érzékszerveket érő – kép, hang, illat, íz, érintés – hatásokra válaszul feltörő ösztöni hangok jelentőségét, az ösztöni hangfoszlányokból kialakuló ősgyököket, bővítményeiknek létét, s ezek értelemhordozó szerepét a szavakban.  
A KENYÉR szó itt: www.facebook.com/notes/kolumb%C3%A1n-s%C…9r/10203575433854079