SZONÁTA – Kötött formájú (három részes) zenemű, rendszerint egy vagy két hangszerre, különösen zongorára. [MÉK: nk. olasz] A SZONÁTA SZ.N – N.SZ gyökből induló szó: SZoN – NeSZ. Az SZ hang a Z zöngétlen párja, ezért néha felváltva adnak hangokkal kapcsolatos gyököt. Ilyen a ZeNg, ZöNg, NeSZ, NoSZogat. A zenei hangzatok megnevezéséhez több hang áll rendelkezésre. Lehet ZüMmög (n > m), de CSeNg is (sz > z > cs), esetleg ZSoNg. De a PeNg, DoNg is. A SZONÁTA szó jelen volt az ősnyelvben a fordított alakjával: NÓTASZÓ – SZÓ(l a)NÓTA. A SZoNáTa – NóTaSZó hangváz: SZ-N-T – N-T-SZ. N hangcsoport – ONÁ – jelen van az ÉNEk, zENE, dANOl, tANUl és más szavakban, amelyek e témakört érintik. Az N.T – T.N gyök: NáT – TóN, a NÓTa, TÓNus, TANul szavakban. A T hangcsoport – ÁTA – a nÓTA, ha olyan, lehet felvidámÍTÓ, mulATÓ, mulattATÓ, táncoltATÓ, vagy meghATÓ, megsirATÓ, felhevÍTŐ hATÁst kiváltó. Meglehet, a szó ez alakban az olasz nyelvből terjedt szét, de ősnyelvi elemekből áll, mivel az utódnyelveknek is csak ez áll rendelkezésükre. Átfogó, teljes körű magyarázat a szó kialakulásáról, szóelemeinek értelméről, mondanivalójáról csak magyar nyelven adható. Azok elemenként magyarázható értelmi kapcsolatainak párhuzamára csak a magyar nyelvben találni.

SZOPRÁN – A legmagasabb női vagy gyermeki énekhang. [MÉK: nk. olasz] A SZOPRÁN szó SZ.P – P.SZ gyökből indul: SZOP – POSZ, a SZOPRÁN a legmagasabb hang. A SOPRA jelentése olaszul: felett, valami felett levő. Ez esetben a hangok legmagasabb szintje, amely az összes többi felett áll. A szóalkotó gyökök mondandója viszont csak a magyar nyelvből világítható meg. Az SZ hang a kiterjedés értelmét viszi a szóba. A SZO, SZŐ, SZU ősgyökök egyik értelme az emelkedés. A SZŐlő, SZUlák, paSZUly mind fölfelé kúSZÓ növények. Még pedig gyorsan, ahogy a székely asszonyok mondják: egy hOPPRA má’ fenn van. Így a SZOP magas POSZtot szintet, állapotot jelent. A POSZt = hely, taPOS, lép, ez esetben magasra, azaz magas hangfekvés. A PR hangcsoport – OPRÁ – a szOPRÁn hang APRÓ (szapora) rezgésszám nyomán alakul ki. A kÁPRÁzat is egyféle rezgés. A kiválóan rezgő fémnek, a réznek ősi neve: kUPRÉz. Ez is tartalmazza e hangcsoportot. Mondhatnánk úgy is, hogy a SZOPRÁN hangfekvés, SZAPoRÁN rezgő hangzat. Olyan amelynek gyors, sűrűn ismétlődő és kis kilengésű a rezgése, s így legvékonyabb, legmagasabb hangfekvésű hangzat. A SZoPRáN – SzaPoRáN hangváz: SZ-P-R-N – SZ-P-R-N. A PR páros, mint P.R – R.P alvógyök: PoR – RoP, a PORrá ROPpantott aPRó gondolatát őrzi. A szóvégi -ÁN, helyragot képviselő gyök: szoprÁN, magasAN, fennEN. Az R.N – N.R gyök: RáN – NáR, a RÁNdul, RENdül, n > z hangváltással: REZdül, s ez hangvonatkozású, épp, mint a refRÉN szóban. PR – RP: a szoPRán káPRázatosan magas, élesen ciRPelő hang.