SZTÁNA = TANYA
Mondják, hogy az erdélyi SZTÁNA, az öreg Kós Károly Varjúvárával, román eredetű szó. Ezt csak a tunya, a valódi nyelvi eredetet keresni lusta hivatásos „szakemberek” állítják. Ugyanis a komoly hangcsoport és gyökelemzés mást mutat. A GESZtenyefa GESZTben, ligetben nő. De GESZTnek nevezhetők más, vegyes – gyümölcs és más – fákból álló ligetek is. A GESZTENYEfa nevéből kikövetkeztethető, hogy kedvelt illatos, árnytartó faként jelen volt a TANYA körül: geszTENYE – TANYA. A geszTENYEfa lehetett a TANYA körüli fák egyik legkedveltebbje már a kezdetekben. Termése TENYÉrbe szedhető. A vadGESZtenye virágának rendkívül kellemes, bódító – átvitt értelemben – réSZEGítő, érzelmi-érzéki felajzó illata, SZAGa van. A GESZT szó a szelídGESZTenye ehetőségét, emÉSZThetőségét is jelenti, amely az ógörög nyelv által megörökölt GASZTronómia (koszt) szóban, szintén a táplálkozással kapcsolatos ősnyelvi gyök. A TANYA a SZTÁNA volt és maradt a legkellemesebb otthont nyújtó, természet szívében elterülő emberi lakhely. Ahol vár az édesANYA, hallgatván, mikor zörren lépted a haraSZTON. Aki jó koSZTON tartja családját. Ahol a múló eSZTENdők során mindig a jóra öSZTÖNöznek, öSZTökéltek. Ahol áll a SZTÁNA, TANYA, udvarán a geSZTENYE, mellette aSZTAga, a házban aSZTAla, amelyen asszonya liSZTből téSZTát keleSZT, dagaSZT… Vár a simogató kéz, TENYÉr, a tele TÁNYÉr, a kENYÉr, a kÉNYElem, ANYÁs kényeztetés, egy kis hENYÉlés a SZTÁNA, TANYA körüli geSZTENYÉk árNYÁban. Ahol a föld vizet, a szép szó mosolyt fakaSZT. Ahol csattog az oSZTOváta. Ahol várja a legÉNYt az ENYElgésre szomjazó lÁNY. Ahol útra induláskor felTAriszNYÁl jóTANÁccsal s eleséggel a feleség, az édesANYA. Kiérzik a geszTENYE szóból a szeretett otthon, TANYA (haza) értelme, hiszen a SZTÁN sok utódnyelvben otthont, országot, letelepülő helyet jelent: KazahSZTÁN, AfganiSZTÁN stb. A SZTÁNA név ősi, ősnyelvi szó. Évezredekkel ezelőtt kapta e nevet az első letelepülő ősnyelvet beszélők geSZTEN SZéTterülő TANYÁja, SZTÁNÁja. Az elemzésből jól kiérthető, hogy az ősi TANYa egyik megnevezése: SZTÁNA. A SZTána, sztÁNA, szTÁNA, az oSZTott ANYAhely, TANYA. A TANYAközeli megmunkált tér neve: TANOrok, ez a kertek lábján túli tér. A távoli részeken levő legelők neve: eSZTENA, amelyen található a juháSZTANYA. Volt olyan, aki eGÉSZ életét ott élte le a GESZTben, a LÁZon, a fáktól csak lazán borított liGETben, az volt az ő SZTÁNÁja, TANYÁja, SZTÉGje, kis SZiGETe ahová oSZTÉG (aztán) mindig hazatért. A fentiekből látható: a teremtés nyelvét, mint bölcsen megtervezett nyelvet: mély értelem, megbonthatatlan szerkezeti összhang, szívós, kitartó következetesség jellemzi! A falvakba, városok falai mögé csoportosulást, tömörülést a rablótámadásoktól való félelem váltotta ki. Ezzel elkezdődött az emberiség mai napig tartó feneketlen nyomora, amelyet némelyek fejlődésnek tartanak.
Lehet küszködni román nyelvi elemzéssel, ha már mindenképp bizonyítani akarná valaki a SZTÁNA szó román eredetét.
Alább a TANYA szó elemzése: TANYA – Község, város határában lakóházból, gazdasági épületekből álló kis gazdasági település. [A hivatásos nyelvészet szerint: óorosz] A TANYA T.NY – NY.T gyökbővítmény: TaNY – NYiT. A TANYA szó oly régi, mint az ember, a nyelv, vagy mint az ANYA. Ez még az ősnyelven képzett szó. A TANYA NYITott téren áll. Az NY hangcsoport – ANYA – mutatja szerepét: a tANYA az igazi eszmÉNYI otthon, ahol vár a szerető ANYA, a friss kENYÉr, a gesztENYE ÁrNYA. Ott él a tANYA lÁNYA, legÉNYE ENYElgésére várva. A tANYÁról elindulási lehetőség többirÁNYÚ. A TANYA az igazi, a legjobb, legeredetibb, igazi lakhely az ember, a család számára. Mindenkinek a kis birtoka közepén álló TANYÁja. A szóban levő NY hang, az eNYh, amit a TANYA árNYa, a koNYha nyújthat. A TANYA a letelepedett ember TAlapa, telepe, TAlap ANYAhelye. Innen indul ki sugárirányba, és ide tér vissza. A TANYA rejti az ANYÁT. Itt a fészek, a TANYA, benne a szülőANYA, a melegség, amely visszavárja, amelyhez visszavágyik, visszakívánja eNYhülést adó gesztjeinek árNYAit. Fa, geszt árNYA nélkül nincs TANYA. A kezdetek idején geszt – geszTENYE – volt a fa neve. A geSZTek közt volt az oSZTott, válaSZTott szállása, geSZThona, oSZThona, ottHONA, otTONYA, ahol volt aSZTala, aSZTaga, ahol a föld vizet fakaSZT, asszONYA liSZTből téSZTát dagaSZT, arcára mosolyt fakaSZT… Megfigyelhető alább, a CzF Szótárban az utódnyelvi szóalakokon, az SZT páros szerepe a TANYA szó leírásában. Íme: „Nemzetünk hajdani életmódjából következtetve a tanya legeredetibb ősi szavaink egyike, melyhez alaphangban és fogalomban rokonok a sinai tang (aula), a szanszkrit SZThána (hely), ez után a persa s több más nyelvben eléforduló SZTana, SZTan képzők, melyek valamely helyet, lakhelyet, különösebben várost, országot stb. jelentenek, mint güliSZTan (rózsás hely), máriSZTán (kigyós hely); HinduSZTan, Turki-SZTan, v. Turke-SZTan, Kabuli-SZTan stb. Bopp F. szerént (Glossarium. 3-ik kiadás) a szanszkrit SZTána (alkatrészei: SZThá am. állni, lenni stb. és ana suffixum) am. 1) állás, SZállás, Tartózkodás, (actio standi, versandi, morandi); 2) hely (locus). Rokonitásba hozza hiberniai nyelven ezen szót; tan (a country, region, territory). Magyar elemzéssel gyökben (ta v. tany), egyezők a terjeszkedésre vonatkozó talaj, telek, telep és többek. […] B. Szabó Dávid a ,tó’ szótól származtatja: tonya; a régi oklevelekben Jerney Nyelvkincsei szerént következő alakokban találjuk: tune, tana, thone, tanya, tonya, leginkább ,halásztelep’ (captura piscium, piscina, piscatura) jelentéssel; honnan Jerney szerént a Don folyó torkolatánál feküdt Tan (Tanais) várostól, […] hozák és kölcsönzék a ,tanya’ nevet.” […] De magyar nyelven általánosabb jelentése is van (föntebb 1) alatt), mely összevág akár a szanszkrit SZThána (hely), akár a magyar talaj, telep, telek szók jelentésével.” Kiem. K.S. Végül a mai magyar nyelvből kimaradt a SZT kezdő, mivel a magyar nyelv hangtani szabálya, hangzástörvénye nem mindig enged fölösleges mássalhangzó torlódást a szó elején. Maradt a tanya. Csak az eSZTena (juháSZTanya) szónál maradt meg e hangelőtéttel.
Az SZT kötött mássalhangzó-páros jelenléte a magyar nyelvben: A felsorolás nem teljes, bővíthető. asztag, asztal, csesztet, csúsztat, dagaszt, degeszt, dermesztő, emésztő, esztendő, eszterga, élesztő, fagyasztó, fogyasztó, fakasztó, feszt, fesztelen, fosztó, gerjeszt, geszt, gesztenye, giliszta, haraszt, illeszt, kaszt, keleszt, kereszt, koszt, kotyvaszt, köveszt, liszt, növeszt, omlaszt, oszt, osztán, osztég, osztováta, ösztöke, ösztön, paraszt, pásztor, pisztráng, posztó, puszta, riasztó, repeszt, sikkaszt, sorvaszt, suvaszt, szalaszt, tészta, tiszta, tisztel, választ, veleszta, vesztő, zsibbaszt, … szét, szita, szít, szőttes