CSARAPA = HARISNYA. A hivatalos nyelvészet a CSEREPÁR szó kapcsán említi, szerintük szerb-horvát eredetű szó. Románul CIORAP, kiejtve: CSORÁP. A HARISNYA egyik változata – lábbeliben vi
CSÁSZÁR – Uralkodó. [szláv < …C. J. Caesar nevéből] A CSÁSZÁR szó a CS.SZ – SZ.CS gyökből ered: CSáSZ – SZáCS. Nagyon furcsa megállapítás, hogy mi kaptuk a szlávoktól. A CSÁ
CSAJ – Nő. Lány. [MÉKSZ: cigány] A CSAJ a CS.J – J.CS gyök: CSaJ – JaCS. Itt a CS hang kiCSinyítő értelme a meghatározó értelemhordozó. Kisgyerek mondja: teJECSke, vaJACSka, haJACSka
CSORBA – Levesféleség. [románnak mondják] A CSORBA szó CS.R – R.CS gyökkel indul: CSoR – RoCS, és a CSORog igéhez kapcsolódik, lévén folyadék. Az őskorban az igazi LEVESben nem volt
CSERÉP – Agyagból formált és kiégetett vékonyfalú készítmény, illetve ennek anyaga. [MÉKSZ: szláv] Ez is CSER azaz CS.R – R.CS gyök: CSeR – ReCS. Az agyag, más szóval SÁR, CSÉR,
CSAVAR – Valamit hossztengelye körül teker, forgat, facsar. [?] A CSAVAR szó a CS.V – V.CS gyökkel indul: CSaV – VaCS (v > f: facs),fordítható szó: CSAVAR – FACSAR, amely bizonyítja ő
Egy végnapjait élő intézményről. CSALÁD – Szülők és gyermekek és legközelebbi hozzátartozóik közössége. [NEM szláv] A CSALÁD szó a CS.L – L.CS gyökből indul: CSaL – LáCS.
CSÁSZÁR – Uralkodó. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv < …C. J. Caesar nevéből] A CSÁSZÁR szó a CS.SZ – SZ.CS gyökből ered: CSáSZ – SZáCS. Nagyon furcsa megállapítás,
CSABA: A CSABA név nem török, hanem ősnyelvi eredetű név. Ezzel is más zsebében keressük a név születési bizonyítványát. A név még a kezdeti időből való, amikor még egyetlen nyelv
CSÜTÖRTÖK – A hét 4. napja. [A hivatásos nyelvészet szerint: déli szláv] A CSÜTÖRTÖK a CSÜ – ÜCS ősgyökből képzett CS.T – T.CS gyökből indul: CSüT – TüCS. Ez a hét napra
CSÁNGÓ – Bukovinában*, Moldvában élő vagy onnan származó magyar népcsoport. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: csáng ’ide s tova kereng’] A CSÁNGÓ a CS.N – N.CS gyök bővítmé
CSÍK – Ciuc. – a dákokra, székelyekre jellemző farkas fejű kígyóról, talán CSÍKhalról, amely motívum, mind a dák, mind a székely nép jelvényei közt megtalálható. Összevethetők
CSUK – Ajtót, kaput, ablakot, fedelet ráhajt a nyílásra. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? finnugor] A CSUK szó CS.K – K.CS gyök: CSuK – KuCS. Ha beCSUK, s KÓCSra CSUK, akkor nincs
CSORBA2 – Levesféleség. [több nyelvész véleménye szerint: román] E szó nincs a Magyar Értelmező Kéziszótár címszavai közt, de kérték többen is a magyarázatát. Íme: A CS.R – R.