HEK – Valaminek százszorosa. […] A HEK szó H.K – K.H gyök: HeK – KoH. Jelentése: SZÁZ. A kezdetek idején ez volt a csúcs. Aki csúcsra ért valamiben, az volt a HEK. Úgy érezte, ő K�

CSARAPA = HARISNYA. A hivatalos nyelvészet a CSEREPÁR szó kapcsán említi, szerintük szerb-horvát eredetű szó. Románul CIORAP, kiejtve: CSORÁP. A HARISNYA egyik változata – lábbeliben vi

HAPSI – Férfi, pasas. [A hivatásos nyelvészet szerint: jiddis < héber] A HAPSI H.P – P.H gyökből indul: HaP – PuH. A HAPsi PUHa, léha jellem, aki csak nagyképűen HÁPog, PÁHol (szavakk

HÁBORÚ – Államok, társadalmi csoportok által egymás között hadsereggel vívott fegyveres harc. [A hivatásos nyelvészet szerint: finnugor] A HÁBORÚ szó a H.B – B.H gyökből indul: Há

HAPSI – Férfi, pasas. [MÉKSZ: jiddis < héber] A HAPSI H.P – P.H gyökből indul: HaP – PuH. A HAPSI PUHa, léha jellem, aki csak nagyképűen HÁPog, PÁHol (szavakkal), de semmire nem alkalm

A HÉT már az ősiségben hét TAGból, napból, hét felé osztott, VÁGott, TÁJt, TAGolt, TÁKoló, TÉKoló, DAGasztó – némelyik azoktól mentes – napokból állt. Ebből: hétfő, kedd, cs

HARISNYA – Lábra simuló, térden felül érő, kötött páros ruhadarab. Fehér házi posztóból varrt szűk székely férfinadrág. [A hivatásos nyelvészet szerint: ukrán] A HARISNYA is H.R

HEGY – A dombnál magasabb és meredekebb földfelszíni kiemelkedés. [NEM finnugor] A HEGY H.GY – GY.H gyök: HeGY – GYeH. A GY hang szóvégi jelenléte többnyire jelképes vagy valós kieme

HEDONIZMUS – Az élet értelmét az élvezetekben kereső ókori görög tan. [A hivatásos nyelvészet szerint: nk: görög szóból] A HEDON szó a H.D – D.H gyökből indul: HeD – DeH. Ez az

HANG – Hallószervekkel felfogható rezgés által keltett érzet. [?hangutánzó] A HANG szintén H.N – N.H gyökből induló szó: HaN – NaH. A H hang kiejtése egész mélyről, a mellkas kö

HAJNAL – A HAJNAL név a H.J – J.H gyökből indul: HaJ – JóH. Hogyan lett női név? A HAJNAL, HOLVAL megnyilatkozás, kitárulkozás kezdete., s ez nőiségi jellemző. A HAJ gyök indulásé

MUNDRUC – Hiúz. [000] A MUNDRUC neve az M.N – N.M gyökkel: MuN – NuM kezdődik. Az M.N gyök cselekvést, szájtevékenységet: evést, szólást kifejező szavak alapja. A MUNDRUC* nagy terü

HIÁTUS – A beszédben két magánhangzó egymás mellé kerülésével keletkező hangrés. Gondolatmenetbeli hézag. [A hivatásos nyelvészet szerint: nk: latin] A HIÁTUS HIÁnyról szól. Jól

A TOB gyök a bő termésben TOBzódás. HORTOBÁGY – A nagy magyar puszta. [? finnugor tőből] A HORTOBÁGY* név a H.R – R.H gyökből indul: HoR – RoH. Minden megnevezés több névadó jell

HISTÓRIA – Történelem. [A hivatásos nyelvészet szerint: nk: latin < görög] A HISTÓRIA H.S – S.H gyökből induló szó: HiS – SeH. A HI HIányérzet, ismeretlen űr. A HIS – SEH a SEHo